Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. november 23.

Felvidéki értéktár

40 találatok száma
1 2 3 4
2017. december 3.

Felvidéki félhasas citerák

Részletek

A tárgyalkotó népművészetben számtalan példát ismerünk, amikor egy- egy ötlet, lelemény nyomán (forma, díszítés, színösszeállítás) a létrejött műtárgy, alkotás, a település, vagy az egész térség emblémájává, eszmei jelképévé vált. Ilyen...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésSzázd [Sazdice], Szécsénykovácsi [Kováčovce]
Forrás, adományozóBorsi Ferenc: A magyar asztali citera, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 47. Dunaszerdahely, 2010, weblink: https://csemadok.sk/publikaciok/a-magyar-asztali-citera/
ID93301
Módosítás dátuma2017. december 7.

bővebben →
2018. január 9.

Gömöri kerámia, fazekasság Gömörben

Részletek

A gömöri kerámia kezdetei a középkorig nyúlnak vissza, s minden korai, jelentősebb földrajzi leírás említi. A Felvidék fazekasközpontjait illetően a legfontosabb Gömör. A gömöri fazekasközpont mintegy 30 falut foglal magába....
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésDeresk [Držkovce], Lévárt [Leváre]
Forrás, adományozóIstván Erzsébet: Magyar népi kerámiák Szalay Emőke-Ujváry Zoltán: Két fazekas falu Gömörben Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu - Deresk és Lévárt - néprajzához wikipédia: gömöri cserépedények,...
ID93653
Módosítás dátuma2018. január 9.

bővebben →
2018. április 1.

Gömörpéterfali öreg templom

Részletek

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomának, az „öreg templomnak”, az építési ideje a XIII. század második negyedére tehető, 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi. A templom építéséről az előkerült...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésGömörpéterfala, Péterfala [Petrovce]
Forrás, adományozóPéterfali krónika, Köböl Gyula, Farkas Ottó: Vándorúton
ID94285
Módosítás dátuma2018. április 1.

bővebben →
2019. január 28.

Gútai Fahíd

Részletek

Gúta városa számos turisztikai nevezetességekkel büszkélkedhet. Az egyik ilyen látványosság a Kis-Duna holtága felett átívelő gútai fedett fahíd. A maga 86 méteres hosszúságával Európa leghosszabb teljes faszerkezetű hídja. Az eredeti...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésGúta [Kolárovo]
Forrás, adományozó- http://www.deltakn.sk/a-gutai-fahid-uj-kontosben/ - https://ujszo.com/kozelet/megujul-a-gutai-fahid
ID106673
Módosítás dátuma2019. február 9.

bővebben →
2016. május 29.

Hetényi azsúr

Részletek

Borovszky Samu Magyarország Vármegyéi és városai c. kiadványában így írnak Hetényről: ”Komárom vármegye házi iparának legjelentékenyebb ága a hetényi Subrikálás. Hetény községében kb. 25 évvel ezelőtt új és szépen jövedelmező...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésHetény [Chotín]
Forrás, adományozó- Borovszky Samu szerk.: Magyarország Vármegyéi és városai, Komárom  Vármegye és szabad királyi város Komáromi Lapok, 1895, 1900, 1906, 1907-es évek számai. - Gaál Ida: Výšivkárstvo v Chotíne v 1. Polovici 20. Storočia, In: Ľudový textil a spôsoby jeho výzdoby, Zborník, Podunajské múzeum v Komárne, Etnológ a Múzeum XIII., Komárno, 2009, s. 121, ISBN 978-80-960785-3-3 - Zajos Ernő: A varróban, kézirat, 2006, Budapest - Šťastná, Ida: Výšivkárstvo v okolí Komárna (Spravodaj Oblastného podunajského múzea v Komárne 2, Komárno, 1982 - Komáromi Lapok, 1895. december 21., XVI.évf., 4. sz., 1900. szeptember 1., XXI. évf., 35.sz. - Komáromi Újság, 1906. október 4., A.M.V.E köréből – A hetényi varrottas munka, Karácsonyi vásár, 1906. október 11., A hetényi Háziipar, A.M.V.E. mozgalma
ID77754
Módosítás dátuma2019. február 17.

bővebben →
2017. augusztus 10.

Id. Pál Dénes versesfüzete

Részletek

Az 1948 környékén írt költeményeket gyakran szavalják és éneklik a helyi megemlékezéseken – Málenkij robot. A 7 verset tartalmazó kis füzet, az eredeti kézirat ma a szerző unokájánál, Pál Csabánál...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésVámosbalog, Nagybalog [Veľký Blh]
Forrás, adományozóPál Dénes: Balogvölgy múltja és hagyományai (2. kiadás, megj: 2012-ben a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének kiadásában)
ID91893
Módosítás dátuma2017. augusztus 10.

bővebben →
2019. január 18.

Igó Aladár népi fafaragó

Részletek

Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását.A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésHanva [Chanava]
Forrás, adományozóSzámos publikáció, könyv is jelent meg róla. B. Kovács István méltatásai mellett - Tóth György: Aki a Sajó partján végezte az akadémiát - Igó Aladár munkássága - a legjelentősebb megjelent könyv.
ID106333
Módosítás dátuma2019. január 18.

bővebben →
2018. január 16.

Jézus Szíve körmenetes szentmise

Részletek

A Jézus Szíve helyi tiszteletének eredete a homályba vész, a hivatalos pogrányi búcsú elismerése előtt már 1910 körül jelentős ünnepségeket rendeztek itt a Jézus Szíve tisztelői. Az hivatalos ünnepség eredete...
Bővebben
Szakterületkulturális örökség
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésPográny [Pohranice]
Forrás, adományozóFehér Sándor: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny, 1995 Reško Sándor, Szénássy Árpád, Fehér Sándor: Pográny. KT Kiadó, Komárno, 2015
ID93730
Módosítás dátuma2018. január 16.

bővebben →
2017. január 7.

Kálvinista-túrós mennyország

Részletek

A Balogvölgy települései azon gömöri falvakhoz tartoznak, ahol egykor az emberek a mezőgazdaságból éltek. A növénytermesztés mellett nagyon fontos volt az állattenyésztés, főképpen a szarvasmarha tenyésztés. Ebből kifolyólag nagyon sok...
Bővebben
Szakterületturizmus és vendéglátás
Értékszintek2. tájegységi értéktár
TelepülésNemesradnót, Radnót [Radnovce]
Forrás, adományozóAz 1915-ös Magyar Nyelv kiadvány következőképpen jegyzi a kálvinista-mennyországot: "jó tésztát gyúrnak, kifőzik sósvízben, összekavarják tehéntúróval, tojással és vajjal és kisütik a sütőben, megczukrozzák, asztalra teszik. Ez a sült és főtt tészta a k. m. Miskolcz, Rimaszombat." Gyöngyösy László: Pósa Lajos életrajza (Budapest 1920) kiadványában a következőket írta: - Pósa Lajos „Mikor írótársait vagy más vendégeit hívatta Radnótra, alkotmányos tanácskozást tartott velük az ebéd fogásainak dolgában. Pósa Lajos ősrégi magyar szokás szerint minden előterjesztést meghallgatott, de aztán, mint egyhangú véleményt ő mondta ki: lesz tehát tyúkleves csigával, ennek aranysárga ám a leve, nemzeti címer (ez bizony töltött káposzta), ruca vörös káposztával, kálvinista mennyország (túrós, mazsolás, tejfeles tészta, híres radnóti étel), putnoki bor csutorában.”
ID84488
Módosítás dátuma2017. január 7.

bővebben →
40 találatok száma
1 2 3 4

Dokumentumok, online feltöltések

Dokumentumok:

Adatbázisok exportja:

Hírek, események:

On-line jelentkező- és adatlapok: