Csemadok » Igó Aladár népi fafaragó Igó Aladár népi fafaragó – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Igó Aladár népi fafaragó

Igó Aladár népi fafaragó

Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását.A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a tájat is, s a fába, kőbe vitte a művészetet.
Hanván szoborpark őrzi nevét és munkásságát.
Életútja rendkívüli részletességgel Tóth György: Aki a Sajó partján végezte az akadémiát – Igó Aladár munkássága c. könyvében olvasható.
2018-ban szülőfalujában Hanván kiállítótermet és emlékszobát nyitottak Hanva híres szülötteinek, ahol Igó Aladár külön emlékszobát kapott – állandó kiállítással.
A gömöri kis községben így méltó helyen emlékeznek meg Hanvay Zoltán földbirtokos-közéleti ember, Tompa Mihály költő-református lelkész, Soldos Emília Tompa felesége, Szakall János református esperes, Erdélyi Géza református emeritus püspök, László Géza színművész, Majoros Ernő grafikus, László Ottó kovács-iparművész, Igó Aladár népi fafaragó, László Béla egyetemi tanár, valamint Tóth Elemér költő-író-műfordító személyére.
Az emlékszoba Juhász István helyi vállalkozó jóvoltából jöhetett létre, akit a magyar kultúra ápolásáért, éltetéséért a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntettek ki.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésHanva [Chanava]
Értékszint2. tájegységi értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőTornalja és Vidéke Tájegységi Értéktár Bizottság
TelepülésTornalja
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Igó Aladár munkásságával bizonyította, – szavait idézve: “én nem a Szajna partján végeztem az egyetemet, hanem a Sajó partján” – hogy egyszerű emberként is lehet “nagyot” alkotni. Gyerekkorától kezdve rajzolt, festett, faragott, szobrokat készített. Munkássága ismert Gömörben és Gömörön túl is. Ízes palóc tájszólása soha el nem múló élményt nyújtott annak, aki hallgatta. Hozzá bárki, bármikor betérhetett, szívesen beszélgetett mindenkivel, s közben faragott, végezte azt, amit ő nem tudott, csak úgy jött neki. Számtalanszor beszélgettünk, mesélt a régi korok mindennapjairól, a családjáról, arról, hogyan lett azzá, amivé. 2018. január 19-én “in memoriam” a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták neki.

Forrás, adományozó

Számos publikáció, könyv is jelent meg róla. B. Kovács István méltatásai mellett – Tóth György: Aki a Sajó partján végezte az akadémiát – Igó Aladár munkássága – a legjelentősebb megjelent könyv.

Regisztrálva emlékhelykéntIgó Aladár szoborpark
MELLÉKLETEK

 

Rövid URL
ID106333
Módosítás dátuma2019. január 18.

Hibát talált?

Üzenőfal