Népi játékok

Két vagy több gyermek játssza, általában kint a szabadban, a földön ülve, öt kaviccsal. A kavicsok közül a legnagyobb vagy a színben a többitől elütő a „dáma“. Aki a játékban... Bővebben

Szintén öt kaviccsal játsszák. A játékosok száma tetszés szerinti. A játék a következő dobás-, illetve kapásfajtákból áll: 1. A játékos a földre gurítja az öt kavicsot ugyanúgy, mint az előző változatban.... Bővebben

Fiúk,lányok vegyesen is játsszák, általában a szabadban. A játékhoz öt darab „kőre“ (kavicsra) van szükség. A gyerekek leülnek a földre, s egyikük megkezdi a játékot. Menete a következő pontok szerint... Bővebben

Tetszés szerinti számban játszották, guggolva vagy ülve. A játékhoz öt darab golyó nagyságú kavicsra volt szükség. A játék a következő tíz dobás-, illetve kapásfajtából állt: 1. „Egyes“ – A játékos... Bővebben

Kerítések vagy házfalak mellett játszották, tetszés szerinti számú gombbal. Előre meghatározott sorrend szerint két-három lépés távolságról gombjaikat egyenként a kerítéshez, illetve a falhoz dobálták úgy, hogy visszapattanjanak. Minden játékos célja... Bővebben

Általában ketten szokták játszani, ki-ki tetszés szerinti számú golyóval. Az egyik játékos letesz egy golyót a földre, a másik pedig ugyancsak a saját golyói közül egyet a szeme elé tartva... Bővebben

Bármennyien játszhatják. A földön húznak egy egyenes vonalat, amely előtt mindnyájan sorba állnak. Valamelyikük a vonaltól 3-4 méterre letesz egy golyót; erre kell a játékosoknak sorrendjüknek megfelelően egyenként gurítani. Ha... Bővebben

Fiúk szokták játszani, általában ketten vagy hárman. Minden fiúnak van négy-öt golyója. Ki vájják a játékhoz szükséges lyukat, közben megegyeznek, hogy ki fogja a „cvikkelést“ kezdeni. Ezután a játékosok sorra... Bővebben

Sima, egyenletes talajon szokták játszani. A gyerekek a sarkukkal vagy valamilyen kéznél levő tárggyal (késsel, cserép- vagy fadarabkával) egy kb. 4-5 centiméter mélységű és 6-7 centiméter átmérőjű lyukat vájnak a... Bővebben