Dámáznyi
Két vagy több gyermek játssza, általában kint a szabadban, a földön ülve, öt kaviccsal. A kavicsok közül a legnagyobb vagy a színben a többitől elütő a „dáma“.
Aki a játékban hibát követ el, annál a dobásfajtánál folytathatja a játékot, ha újra rákerül a sor, amelyiknél hibázott.
A játék dobásfajtái a következők:
1. „Eggyes“ – A kezdő játékos kezébe veszi a dámát, jobb oldali szomszédja pedig a négy kavicsot gyenge lökéssel szétgurítja a földön. Ezután a játékos a kezében levő dámát feldobja a levegőbe, a földről felkap egy kavicsot, majd a visszaeső dámát is elkapja; a felkapott kavicsot félreteszi a földre, s újra dob. Ilyenformán felkapkodja az összes kavicsot. Végül csak a dáma marad a kezében.
2. „Kettes“ – A jobb oldáli szomszéd újra szétgurítja a négy kavicsot. A dobó feladata a dámát feldobni a levegőbe, röpideje alatt két kavicsot felkapni, a visszaeső dámát elkapni, majd a két kavicsot félretenni. Ezt megismételve a játékos kezében ismét csak a dáma marad. Ha a felkapásra kiszemelt két kavics egymástól távol fekszik, s így fennáll az a veszély, hogy nem sikerül felvenni egyszerre mind a kettőt, akkor a játékos a kezében levő dámát egymás után szükség szerint többször is feldobhatja, közben a földön fekvő kavicsokat egymás mellé pöccintheti. Ezután már nagyobb biztonsággal kaphat a két kő után. Előfordul, hogy a játékosnak csak egy kavicsot sikerül felkapnia. Ezt nem tekintik hibának, sőt a játékos a második dobásfajtának – amennyiben ez számára kedvezőbb – ezt a változatát is játszhatja. Ebben az esetben a dobó a játékot úgy folytatja, hogy a kezében levő két kavicsot feldobja, lentről egyet felkap, majd a visszaeső kettőt is elkapja. A markában levő kavicsokból kettőt félretesz, majd a dobást megismétli.
3. „Hármas“ – A jobb oldali szomszéd újra szétgurítja a kavicsokat. A dobó feladata: a dámát feldobni, s röpideje alatt három kavicsot felkapni a földről. Ha a kavicsok egymástól távol fekszenek, az előbbi dobásfajtában leírt módon egymás mellé pöccintheti őket. Ha a kavicsokat sikerül felszednie, félreteszi őket, s a dámát újra feldobva a maradék egy kavicsot is felkapja. Ha a dobásfajtának ezt a módját a játékos kockázatosnak tartja, a következő változatot is játszhatja: A három kavicsot egyenként kapkodja fel, de közben a dámával együtt a felkapkodott kavicsokat is fel kell dobnia a levegőbe. Az utolsó kavics felkapása előtt kezéből a három kavicsot félreteszi. Ez a dobásfajta elvégezhető oly módon is, hogy a játékos először egy kavicsot kap fel, s utána hármat.
4. „Négyes“ – A dobó feladata: a dámát feldobni, s röpideje alatt felkapni az összes kavicsot, melyet a szomszéd játékos szétgurított. Ha egy kavics a földön marad vagy a földre visszaesik, a dobó további feladata: a négy kavicsot a tenyerére venni, és középső ujján vonalba rakni úgy, hogy a dáma legyen az ujjhegynél, ilyen tartásból a kavicsokat a magasba kell lendíteni, s azok együttes röpideje alatt a lenti egyet felkapni. Ha a dobás nem sikerült, de a dáma a dobó kezében maradt, a játékos a feladatot megismételheti, illetve folytathatja oly módon, hogy a kezében levő kavicsot vagy kavicsokat feldobja, s ezek együttes röpideje alatt a földről minél több kavicsot felkap. Ha a dámát találja leejteni, játéka félbeszakad.
5. „Ötös“ – A dobó feladata: a szétgurított kavicsokat a dáma feldobása mellett egyenként felkapkodni, közben azonban a felkapott kavicsokat nem szabad félretenni a marokból. Ha a kavicsokat nem sikerül felkapnia, de a dáma a kezében marad, a dobást többször is ismételheti.
6. „Hatos“ – Ennél a dobásfajtánál a kavicsok szétgurítására nincs szükség. A dobó kezébe veszi mind az öt kavicsot, a dámát feldobja és elkapja, közben a négy kavicsot leteszi a földre. Ezután a dámát ismét feldobja, röpideje alatt három kavicsot felkap, a lenti egyet félreteszi. A dámát újra feldobja, a markában levő három kavicsot leteszi a földre, s a visszahulló dámát elkapja. A dámát ismét feldobja, röpideje alatt két kavicsot felkap a földről, s végül egyet a földről félretesz. Utána megint feldobja a dámát, két kavicsot letesz: a földre, egyet felkap, majd egyet félretesz. Aztán megint: a dámát feldobja, röpideje alatt a kezében levő kavicsot leteszi a földre, a dámát ismét feldobja és elkapja, közben a lenti kavicsot gyorsan fölveszi és félrehelyezi. A dobásfajta zárórésze: a dámát háromszor egymás után feldobni s elkapni, közben mindhárom esetben tenyérrel enyhén megütni a földet.
7. „Hetes“ – Szétgurítással kezdődik. A dobó bal kezének hüvelyk- és mutatóujját hegyével a földre helyezi, középső ujját a mutatóujjára hajlítja, s ily módon ujjaival „kaput“ alkot. A dámát a jobb kezében tartja. Ezután a jobb oldali szomszédjától megkérdezi: – Mellik az utósó? Erre a kérdezett általában a kapuhoz legközelebb fekvő kavicsra mutat rá. Ez azt jelenti, hogy a dobónak ezt a kavicsot kell legutoljára bepöccintenie a kapuba. A tulajdonképpeni feladat : a dámát egymás után négyszer fel kell dobni s elkapni, közben a földön fekvő kavicsokat ujjal belökdösni a kapuba. Ha a kavics a kapu mellett a kéz túlsó oldalára kerül, a megadott módon vissza lehet pöccinteni. Ha már mind a négy kavics a helyére került, a dobó a dámát is utánuk gurítja a kapuba.
8. „Nyócas“ – Szétgurítás nincs. A játékos mind az öt kavicsot a markába veszi, feldobja a levegőbe, s keze fejét a visszahulló kavicsok alá teszi, hogy egyet felfogjon közülük. Ha két vagy több kavics marad a kézfején, akkor kezét kissé elfordítja, hogy a fölösleg leguruljon. Ha a legurítás rosszul sikerül, vagyis ha egy kavics se marad a kézfejen, a soron levő játékos veszi át a kavicsokat. Amennyiben a művelet sikerrel jár, a dobó a keze fején fekvő kavicsot a levegőbe lendíti, egyet felkap a földről, majd a visszahulló kavicsot is elkapja. Ennél a dobásfajtánál a dámának nincs megkülönböztetett szerepe.
9. „Kilences“ – Szétgurítás ennél sincs. A dobó a kavicsokat az ujjai közé rakja; a dámát a középső ujj tövénél helyezi el a kézfejen. Feladat : a dámát a levegőbe lendíteni, a kezet megfordítani, s a dámát a tenyéren felfogni, de úgy, hogy közben egy kavics se essen le a földre. A dobásfajta nehézségi fokát lényegesen emeli az a szabály, mely szerint az ujjakat nem szabad behajlítani. Ha a dáma a földre esik, a következő játékosé a dobás joga.
10.„Tízes“ – Ez a legnehezebb dobásfajta. A dobó bal kezének hüvelyk- és mutatóujjával zárt kört alkot, s a kört a körmeinél a földre „állítja“. A kör elmozdítása ezután már tilos. A jobb oldali szomszéd a kavicsokat a kör irányába gurítja. Feladat: a dámát egymás után négyszer feldobni s elkapni, közben a földön fekvő kavicsokat ujjal belepöccintgetni a „lyukba“. Ha a kavics véletlenül a kéz túlsó oldalára kerül, a dáma feldobása mellett vissza lehet pöccinteni. Ha a dáma a földre esik, a dobó játéka félbeszakad.
11.„Tizeneggyes“ – A dobó villaszerűen széttárva ujjait, hegyükkel a földre helyezi. A kavicsok szétgurítása az ujjak irányába történik. Feladat: a dámát egymás után négyszer feldobni s elkapni, közben a kavicsokat egyenként az ujjak közti részen át pöccinteni. Egy „lyukba“ azonban csak egy kavics mehet. Ha a szétgurításkor valamelyik kavics belegurul a lyukba, ezt érvényesnek tekintik, ide azonban újabb kavicsot pöccinteni már nem szabad. Ha a dáma a földre esik, a dobó játéka félbeszakad.
12.„Tizenkettes“ – A kavicsok szétgurítása után a dobó a dámát a levegőbe dobálja, s ezalatt a kavicsokat úgy pöccinti egymás mellé, hogy sort alkossanak. A kavicsok közti távolság 4-5 centiméter. Ezután a dámát a tenyerébe véve az ujjak végére gurítja, innen a magasba lendíti, s a röpidő alatt a lenti négy kavicsot felkapja. Ha nem sikerül mindet felkapnia, játéka félbeszakad. Ha sikerül, a játékot végigjátszotta, s ha akarja, elölről kezdheti.
Tetszés szerinti ideig játsszák.
Pered, 1977 / Iskolások (a Tallósi Bennlakásos Kisegítő Iskola tanulói)
Gágyor József megjegyzése:
A játékot a Tallósi Bennlakásos Kisegítő Iskola tanulói körében jegyeztem le. A játék további adatközlői: a dunaszerdahelyi járásból: Angermayer Benő, 13 éves, Felsőpatony (Horná Potôň), Rigó Kleofás, 13 éves, Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove), Soós Zoltán, 13 éves, Patas (Pastúchy); az érsekújvári járásból: Vajda Hajnalka, 12 éves, Muzsla (Mužla); a nyitrai járásból: Presinszky László, 12 éves, Nagycétény (Veľký Cetín). A lejegyzés éve: 1977.
Névváltozat:
KÖVECSKÉZNI
A dámát „margó“-nak is mondják.
Taksony, 1976 / Horváth Péter (12)
Hibát talált?
Üzenőfal
