Cigánycvikk
Fiúk szokták játszani, általában ketten vagy hárman. Minden fiúnak van négy-öt golyója. Ki vájják a játékhoz szükséges lyukat, közben megegyeznek, hogy ki fogja a „cvikkelést“ kezdeni.
Ezután a játékosok sorra egymás után egyenként lerakják golyóikat a lyuk közelébe. Ha ez megtörtént, a kijelölt játékos megkezdi a cvikkelést. Két egymással szemben fekvő golyót mutatóujjaival összepöccint azzal a céllal, hogy az összeütődés után szétpattanó golyók közül az egyik a lyukba guruljon. Ha ez sikerül neki, akkor minden golyó az övé, és vége a játéknak. Előfordulhat, hogy mind a két golyó begurul a lyukba. Ebben az esetben az illető játékos a golyókat a lyukból kivéve újra széthelyezi, és megismétli a cvikkelést. Sikertelen lökés esetén mindig a soron levő játékos cvikkel.
A golyók elnyerése után a játék elölről kezdődik.
Deáki, 1970 / Néma Sándor (13)
VÁLTOZATOK:
CVIKK
A gyerekek elkészítik a lyukat, és a lyuk előtt kb. 2 méterre meghúzzák a dobó vonalat.
Az előkészületi rész után egyenként gurítanak a lyukra. A legügyesebb gurító – akinek a golyója belegurult a lyukba, illetve a legközelebb került a lyukhoz – felszedi a golyókat a kezébe, és egy mozdulattal az összeset szétgurítja a lyuk előtt. A gyerekek még a játék elején megegyeznek, hány ujj távolság fog számítani „cvikknek“. A legkevesebb két ujj, a legtöbb öt ujj szokott lenni. A szétgurítás után a golyók közti távolságot az méri le, aki a gurítás alkalmával a legrosszabbnak bizonyult. Minden cvikkben álló golyópár közül az egyiket fölveszi, és beleteszi a lyukba. Ezután a szétgurítást végző játékos guggolva vagy térdelve elvégzi a cvikkelést; a golyók közül valamelyiket – amelyiket fekvésénél fogva a legmegfelelőbbnek ítél – mutatóujjával egy másik golyóhoz pöccinti úgy, hogy az összeütköző golyók közül egyik a lyukba guruljon. Ha ez sikerül neki, övé az összes golyó, és a játék elölről kezdődhet. Ha nem sikerül, akkor a gurítás alkalmával második, harmadik stb. helyre került játékosok cvikkelhetnek.
Deáki, 1970 / Polák Frigyes (13)
CIKKŰNYI
A gyerekek elkészítik a golyózáshoz szükséges lyukat, a lyuktól kb. 2 méterre húznak egy vonalat, előtte felsorakoznak, és a megegyezés szerint egy vagy több golyót gurítanak a lyuk felé. Akinek belegurul a lyukba, illetve akinek a lyukhoz legközelebb kerül a golyója, az kezd „cikkűnyi“. A földön fekvő golyók közül valamelyiket mutatóujjának a hüvelykujj felé eső részével rálöki egy másik golyóra, vagy mindkét kezének mutatóujjával két golyót egymásnak lök
úgy, hogy az összeütődés („cikkülés“) után egyik a lyukba guruljon. Ha a két golyó nem „cikkül“, akkor a soron levő játékos lökhet. Ha a két golyó egymást ugyan érinti, ele mind a kettő belegurul a lyukba, a lökést végző játékos kiveszi őket, s külön-külön vagy mind a kettőt
egyszerre a lyukba dobja úgy, hogy onnan ki pattanjanak. Ezután a soron levő játékos lökhet. Ha a játék folyamán két golyó olyan közel kerül egymáshoz, hogy nincs közöttük legalább kétujjnyi távolság, a soron levő játékos egy vagy két ujjával közéjük ütve szétpattintja őket. Mielőtt a soron levő játékos lökne, az utána következő játékos a szabályok szerint „csomózhat“ is, ha jónak látja. Ez úgy történik, hogy a földön fekvő golyók közül néhányat vagy akár egy kivételével
mindet is odahelyezi a „cikkülésre“ kiszemelt golyó mellé. Ezt azért teszi, hogy a sorrendben őt megelőzőnek egyszerre két golyója guruljon a lyukba, s így ne nyerhessen. Ha a csomózás alkalmával a golyó a „csomó“ felett átugorva kerül a lyukba, s közben csak egy golyót érintett, a lökést sikeresnek tekintik. Az a játékos nyer, akinek cikkeléssel sikerül az egyik, de csak az egyik golyót a lyukba juttatnia. Az összes golyó ezé a játékosé.
Tallós, 1968 / Kohúth István (14)
Névváltozat:
CSULIZÁS
Királyrév, 1971 / Kamenecky Anna (12)
