2351 találatok száma
Isten veletek szentcsalád ütött az óra (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. Isten veletek Szentcsalád ütött az óra
Amely minket búsan szólít az elvállásra,
Szentcsalád Isten veled, áld meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel, búcsúzunk tőled.
2. Ó, mily kedves volt minekünk, ezen szálláson,
Éppen olyan szomorú most az elválásom,
Szent család, Isten veled, áldd meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel búcsúzunk tőled.
3. Áldd meg Isten ezen háznak összes lakóit,
Akik szívesen fogadták szent család képét,
Szentcsalád, Isten veled, áldd meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel, búcsúzunk tőled.
Amely minket búsan szólít az elvállásra,
Szentcsalád Isten veled, áld meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel, búcsúzunk tőled.
2. Ó, mily kedves volt minekünk, ezen szálláson,
Éppen olyan szomorú most az elválásom,
Szent család, Isten veled, áldd meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel búcsúzunk tőled.
3. Áldd meg Isten ezen háznak összes lakóit,
Akik szívesen fogadták szent család képét,
Szentcsalád, Isten veled, áldd meg hű gyermekidet,
Fájó szívvel, könnyes szemmel, búcsúzunk tőled.
Ó ne búsulj föld árva gyereke (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. Ó, ne búsulj föld árva gyermeke,
Ha körül vesz a bajok serege.
Rózsa nyílik a kíntöviseken,
Nyugodjál meg az égi végzeten.
2. Tűrj békével, ne légy vigasztalan,
A csüggedés nem segít, hasztalan,
Kék szivárvány ragyog a könnyeken,
Nyugodjál meg az égi végzeten.
Ilyeneket is mondtunk közbe.
Ha körül vesz a bajok serege.
Rózsa nyílik a kíntöviseken,
Nyugodjál meg az égi végzeten.
2. Tűrj békével, ne légy vigasztalan,
A csüggedés nem segít, hasztalan,
Kék szivárvány ragyog a könnyeken,
Nyugodjál meg az égi végzeten.
Ilyeneket is mondtunk közbe.
József és Mária mentek mendegéltek (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. József és Mária mentek, mendegéltek,
Egy nap késő este Betlehembe értek,
Fáradtak, porosak és éhesek voltak,
Sehol nem nyílt ajtó, hiába kopogtak.
2. Mentek a városba', házról házra mentek,
– Bármily szegény szállást adnának-e kentek?
Kilencedik hónap végén volt Mária,
Minden nap várta, hogy megszülessék fia.
3. Szomorú, panaszos volt reszkető szíve,
– Mit csináljunk kedves, szólt József szép híve
Vajon hol és kinél kaphatnánk fedelet,
Hol meghúzódhatnánk, nyugodt lehetnék veled.
4. Ennek az embernek nagyon szép a háza,
Próbáljuk meg, tán ad szállást éjszakára,
Alázattal kérték, a gazdag felele:
Van-e sok lovatok és pénzetek vele?
5. Nincs más, csak egy ökrünk, meg egy jó szamarunk,
Gyere, nézd meg őket, és nézd meg jómagunk,
– Látom, hogy kik vagytok, de ez egy úri ház,
Szegények számára nincsen itten szállás.
6. Mentek egy másikhoz, még mindig reméltek,
Éjszakára szállást ennél pénzért kértek,
– Jöttment idegennek szállást dehogy adok,
Gorombán rájukszólt: – Tovább kotródjatok.
7. Egy ember ment arra, és szidta Józsefet:
– E szegény teremtést, mondd, hová cipeled?
Nem szégyelled magad, lelketlen parasztja,
Hisz nem bírja tovább, a vak is láthatja.
8. Egy üres istállót látok a közelbe',
Menjünk oda, kedves, bízzunk az Istenben,
Mária nem felelt, csak bólintott rája,
Szomorú volt szíve, közel volt órája.
9. Ezen az éjszakán, éppen éjféltájba',
Megszülte gyermekét szegény szalmaágyba.
Mit csináljon vele, be hogyan takarja,
Nincs prém a ruháján, mi melegen tartja.
10. Fogta, és vigyázva a jászolba tette,
Egy kevéske szénán pihent kicsi teste,
Egy darab kő volt feje támasztója,
Igy született Jézus – világ megváltója.
Egy nap késő este Betlehembe értek,
Fáradtak, porosak és éhesek voltak,
Sehol nem nyílt ajtó, hiába kopogtak.
2. Mentek a városba', házról házra mentek,
– Bármily szegény szállást adnának-e kentek?
Kilencedik hónap végén volt Mária,
Minden nap várta, hogy megszülessék fia.
3. Szomorú, panaszos volt reszkető szíve,
– Mit csináljunk kedves, szólt József szép híve
Vajon hol és kinél kaphatnánk fedelet,
Hol meghúzódhatnánk, nyugodt lehetnék veled.
4. Ennek az embernek nagyon szép a háza,
Próbáljuk meg, tán ad szállást éjszakára,
Alázattal kérték, a gazdag felele:
Van-e sok lovatok és pénzetek vele?
5. Nincs más, csak egy ökrünk, meg egy jó szamarunk,
Gyere, nézd meg őket, és nézd meg jómagunk,
– Látom, hogy kik vagytok, de ez egy úri ház,
Szegények számára nincsen itten szállás.
6. Mentek egy másikhoz, még mindig reméltek,
Éjszakára szállást ennél pénzért kértek,
– Jöttment idegennek szállást dehogy adok,
Gorombán rájukszólt: – Tovább kotródjatok.
7. Egy ember ment arra, és szidta Józsefet:
– E szegény teremtést, mondd, hová cipeled?
Nem szégyelled magad, lelketlen parasztja,
Hisz nem bírja tovább, a vak is láthatja.
8. Egy üres istállót látok a közelbe',
Menjünk oda, kedves, bízzunk az Istenben,
Mária nem felelt, csak bólintott rája,
Szomorú volt szíve, közel volt órája.
9. Ezen az éjszakán, éppen éjféltájba',
Megszülte gyermekét szegény szalmaágyba.
Mit csináljon vele, be hogyan takarja,
Nincs prém a ruháján, mi melegen tartja.
10. Fogta, és vigyázva a jászolba tette,
Egy kevéske szénán pihent kicsi teste,
Egy darab kő volt feje támasztója,
Igy született Jézus – világ megváltója.
Köszöntjük a Szentcsaládot (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. Köszöntjük a Szentcsaládot,
Mert megáldja a világot,
Szentcsalád, légy örömünk,
Jóban rosszban légy velünk.
2. Áld meg minden ügyeinket,
Békében óvd nemzetünket,
Szentcsalád, légy mi örömünk,
Jóban, rosszban légy velünk.
Mert megáldja a világot,
Szentcsalád, légy örömünk,
Jóban rosszban légy velünk.
2. Áld meg minden ügyeinket,
Békében óvd nemzetünket,
Szentcsalád, légy mi örömünk,
Jóban, rosszban légy velünk.
Szállást keres a Szentcsalád (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. Szállást keres a Szent család,
De senki sincs, ki helyet ád,
Nincsen, aki befogadja,
Őt, ki földnek, égnek ura.
2. Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll,
Csak a szent Szűz jár hiába,
Betlehemnek városába'.
3. Legalább ti, jó emberek,
Fogadjátok e kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi király.
A harmadik versszak után elhallgattunk és bent a család énekelte, hogy:
4. Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova,
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.
Akkor kopogtattak:
- Beengedik a Szentcsaládot?
- Be, örömmel.
Akkor vótak ezek a Szentcsalád énekek , a rózsafüzér elmondva,
litánia, Jézus, Mária, Szent Józsefhöz elmondva, mindig különbözők voltak.
Közbe a szép énekek. Az is, hogy:
De senki sincs, ki helyet ád,
Nincsen, aki befogadja,
Őt, ki földnek, égnek ura.
2. Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll,
Csak a szent Szűz jár hiába,
Betlehemnek városába'.
3. Legalább ti, jó emberek,
Fogadjátok e kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi király.
A harmadik versszak után elhallgattunk és bent a család énekelte, hogy:
4. Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova,
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.
Akkor kopogtattak:
- Beengedik a Szentcsaládot?
- Be, örömmel.
Akkor vótak ezek a Szentcsalád énekek , a rózsafüzér elmondva,
litánia, Jézus, Mária, Szent Józsefhöz elmondva, mindig különbözők voltak.
Közbe a szép énekek. Az is, hogy:
Ó Mária Isten anyja én nekem is jó anyám (ének, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
1. Ó, Mária, Isten anyja, énnekem is jó anyám
Szívem lelkem, láng buzgalma, dicsér későn és korán,
Bánatomba, örömbe, jó, s balsorsban csak azt zengem,
Üdvözlégy Szűz Mária, üdvözlégy Szűz Mária.
Ezt mindig éneköltük a verseit hazáig. A templomból jövet énekeltük ezt.
Egy aranyos előimádkozó nénikénk volt. Ahhoz a házhó, akik nem vótak bementünk és akkor elmondtuk kint aztot, hogy Szállást keres a Szentcsalád.”
Az akihez elsőnek mentek, mindjárt a templomból az nem volt velük, az máskor ment felszentelni a Szentcsaládot. Azok már vártak, meggyújtották a gyertyákot. Kint énekelték azt, hogy:
Szívem lelkem, láng buzgalma, dicsér későn és korán,
Bánatomba, örömbe, jó, s balsorsban csak azt zengem,
Üdvözlégy Szűz Mária, üdvözlégy Szűz Mária.
Ezt mindig éneköltük a verseit hazáig. A templomból jövet énekeltük ezt.
Egy aranyos előimádkozó nénikénk volt. Ahhoz a házhó, akik nem vótak bementünk és akkor elmondtuk kint aztot, hogy Szállást keres a Szentcsalád.”
Az akihez elsőnek mentek, mindjárt a templomból az nem volt velük, az máskor ment felszentelni a Szentcsaládot. Azok már vártak, meggyújtották a gyertyákot. Kint énekelték azt, hogy:
Szentcsalád-járás II (szöveges gyűjtés, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
Kilenc nappal karácsony előtt kezdtük járni a Szentcsaládot. Vót egy plébánosunk, aki mielőtt elkezdtük megáldotta a Szentcsalád szobrokot. Vót neki olyan kis kápolna csinálva és abba vitték el. Tudom, akkor tizenöt Szentcsalád vót amit megáldott. Akkor mentek mind. Akkor azt énekeltük, hogy:
Szentcsalád-járás I (szöveges gyűjtés, Felnőttek népdalai, jeles napok)
Részletek
Kilenc nappal karácsony előtt kezdték. Mind a kilenc nap esténként hét órakor kezdődött és egy óra hosszat, kb. nyolc óráig tartott. Ez énekkel és imádsággal ment végig. Tizenöt-húsz hívő nők-férfiak vegyesen, akik akkor minden este összejöttek.
Utóbbi időben mind a kilenc napon át csak egy helyre jártak, mert féltek attól, hogy a szokás gyakorlása közben valakik megzavarják azt.
Valamikor kilenc napon keresztül kilenc különböző helyre mentek, mindennap másvalakihez.
Mindenütt volt egy kis ótár csinálva, és a kis ótárnál imádkoztak és énekeltek. Másnap onnan vitték a Szentcsaládot tovább egy másik házhoz. Amikor elérkeztek a házhoz, elénekelték a beköszöntőt.
A Szállást keres a Szentcsalád két strófa eléneklése után bekopogtak az ajtón. Megkérdezték, hogy:
– Beengedik-e a Szentcsaládot?
A bentiek pedig a harmadik strófát énekelték:
– Ne sírj tovább Szűz Mária.
Ezután kezdődött. Imával és több énekkel folytatódott.
Utóbbi időben mind a kilenc napon át csak egy helyre jártak, mert féltek attól, hogy a szokás gyakorlása közben valakik megzavarják azt.
Valamikor kilenc napon keresztül kilenc különböző helyre mentek, mindennap másvalakihez.
Mindenütt volt egy kis ótár csinálva, és a kis ótárnál imádkoztak és énekeltek. Másnap onnan vitték a Szentcsaládot tovább egy másik házhoz. Amikor elérkeztek a házhoz, elénekelték a beköszöntőt.
A Szállást keres a Szentcsalád két strófa eléneklése után bekopogtak az ajtón. Megkérdezték, hogy:
– Beengedik-e a Szentcsaládot?
A bentiek pedig a harmadik strófát énekelték:
– Ne sírj tovább Szűz Mária.
Ezután kezdődött. Imával és több énekkel folytatódott.
Mária hívei idefigyeljetek (ének, ballada, Felnőttek népdalai)
Részletek
1. Mária hívei idefigyeljetek,
Szent olvasóról szól e csodatörténet.
Máriazelhez közel lakott egy lányka,
Kinek nagy öröme volt szent olvasója.
2. Már kislánykorába oly buzgalmat érzett,
Hogy szíve egyedül Máriáért égett,
Szentolvasó vala kincsei vagyona,
Bajban orvossága, bánatba' vigasza.
3. Tiszta hódolattal a leány naponta,
Tizenöt tizedű olvasót elmondta.
Egykor a buzgó lány szent ájtatossággal
Mariazellbe megy, szent olvasójával.
4. Úrangyalát végzé a jámbor leányka,
Imádkozzál értünk, Istennek szent anyja,
Az ájtatos imát hangok szakítják meg,
Erdő sűrűjében fegyverek csörögtek.
5. Csakhamar zord arcú rablók körülfogták
A lányt, ki ég felé tartja olvasóját.
– Megállj, – szóltak azok, – ha kedves életed,
Add ide, amid van, ruhádat, pénzedet.
6. Gyújtott lámpafénynél kés csillog kezükben,
A lány szelíden néz a rablók szemébe,
Igy szólt: – Jó emberek, nekem pénzem nincsen,
Ez a szentolvasó az egyetlen kincsem.
7. Máriához megyek, hogy kegyelmet adjon,
Szívemet viszem én, neki nem kell vagyon.
– Tehát, hol a szíved – szólottak a rablók,
Nem látunk nálad mást, mint egy fa olvasót.
8. Gúnyosan folytatják: – Hogyha pénzed nincsen,
Nézzük, hogy' viszed el szívedet kezedben.
– Nem tudják, mit tesznek, – szólt buzgón a leány,
Bocsájtson meg, aki meghalt a keresztfán.
9. Ezzel egyik gonosz a lánynak az ajkát
Megfogja, a másik összeköti karját.
A lány olvasóját kezében szorítja,
Kebléről a ruhát a rabló lerántja.
10. És a lány keblébe a kést belédöfte,
Ártatlan kis szívét azzal kimetszette.
Ó, csodák csodája, a leány felállott,
Mosolygó ajakkal üdvözletet mondott.
11. Igy szólt a gonoszhoz, amint megígérte:
– Hogy kezembe' vigyem, add ide szívemet.
Ott van már kezébe' saját maga szíve,
Jajszó nélkül viszi nagy Mariazellbe.
12. Igy szólítá meg a gonosz embereket:
– Máriát dícsérni énvelem jöjjetek.
Bűnösök borzadnak, hogy a leányt látják,
Gyilkos fegyverüket maguktól elhányják.
13. Tépik ruhájukat, térdre hullanának,
Jajszóval a leány után kiáltanak:
– Mária leánya, ó, bocsáss meg nekünk,
Máriát dícsérni mi is veled megyünk.
14. A leány nyomába' térdeiken mentek,
És Mariazellnek határába értek,
Harangok, maguktól, mind megszólanának,
Angyalok kezei húzták meg azokat.
15. Ment a lány szívével az oltár elébe,
Mária elébe e szavakkal tette:
– Im, fogadd, Szűzanyám, éntőlem szívemet,
Emelj a mennyekbe, végy magadhoz engem.
16. Igy az oltár előtt meggyónt, megáldozott,
Tiszta lelke égbe, angyaloknak szállott.
A gonoszok pedig bűnöktől megtértek,
Szigorú életű remetékké lettek.
Máriának legyen dicsőítésére, mi lelkünknek pedig váljon szent üdvére!
Szent olvasóról szól e csodatörténet.
Máriazelhez közel lakott egy lányka,
Kinek nagy öröme volt szent olvasója.
2. Már kislánykorába oly buzgalmat érzett,
Hogy szíve egyedül Máriáért égett,
Szentolvasó vala kincsei vagyona,
Bajban orvossága, bánatba' vigasza.
3. Tiszta hódolattal a leány naponta,
Tizenöt tizedű olvasót elmondta.
Egykor a buzgó lány szent ájtatossággal
Mariazellbe megy, szent olvasójával.
4. Úrangyalát végzé a jámbor leányka,
Imádkozzál értünk, Istennek szent anyja,
Az ájtatos imát hangok szakítják meg,
Erdő sűrűjében fegyverek csörögtek.
5. Csakhamar zord arcú rablók körülfogták
A lányt, ki ég felé tartja olvasóját.
– Megállj, – szóltak azok, – ha kedves életed,
Add ide, amid van, ruhádat, pénzedet.
6. Gyújtott lámpafénynél kés csillog kezükben,
A lány szelíden néz a rablók szemébe,
Igy szólt: – Jó emberek, nekem pénzem nincsen,
Ez a szentolvasó az egyetlen kincsem.
7. Máriához megyek, hogy kegyelmet adjon,
Szívemet viszem én, neki nem kell vagyon.
– Tehát, hol a szíved – szólottak a rablók,
Nem látunk nálad mást, mint egy fa olvasót.
8. Gúnyosan folytatják: – Hogyha pénzed nincsen,
Nézzük, hogy' viszed el szívedet kezedben.
– Nem tudják, mit tesznek, – szólt buzgón a leány,
Bocsájtson meg, aki meghalt a keresztfán.
9. Ezzel egyik gonosz a lánynak az ajkát
Megfogja, a másik összeköti karját.
A lány olvasóját kezében szorítja,
Kebléről a ruhát a rabló lerántja.
10. És a lány keblébe a kést belédöfte,
Ártatlan kis szívét azzal kimetszette.
Ó, csodák csodája, a leány felállott,
Mosolygó ajakkal üdvözletet mondott.
11. Igy szólt a gonoszhoz, amint megígérte:
– Hogy kezembe' vigyem, add ide szívemet.
Ott van már kezébe' saját maga szíve,
Jajszó nélkül viszi nagy Mariazellbe.
12. Igy szólítá meg a gonosz embereket:
– Máriát dícsérni énvelem jöjjetek.
Bűnösök borzadnak, hogy a leányt látják,
Gyilkos fegyverüket maguktól elhányják.
13. Tépik ruhájukat, térdre hullanának,
Jajszóval a leány után kiáltanak:
– Mária leánya, ó, bocsáss meg nekünk,
Máriát dícsérni mi is veled megyünk.
14. A leány nyomába' térdeiken mentek,
És Mariazellnek határába értek,
Harangok, maguktól, mind megszólanának,
Angyalok kezei húzták meg azokat.
15. Ment a lány szívével az oltár elébe,
Mária elébe e szavakkal tette:
– Im, fogadd, Szűzanyám, éntőlem szívemet,
Emelj a mennyekbe, végy magadhoz engem.
16. Igy az oltár előtt meggyónt, megáldozott,
Tiszta lelke égbe, angyaloknak szállott.
A gonoszok pedig bűnöktől megtértek,
Szigorú életű remetékké lettek.
Máriának legyen dicsőítésére, mi lelkünknek pedig váljon szent üdvére!
Nagymegyeri gyöngyvirágos nagyerdő (ének, ballada, Felnőttek népdalai)
Részletek
1. Nagymegyeri gyöngyvirágos nagyerdő,
Piros vérrel van borítva az erdő,
Lanyha szellő mindig csak azt lengeti,
Szegény legény a gazdag lányt szereti.
2. Szegény legény a gazdag lányt szereti,
Jó szülei nem hagyják őt elvenni,
Ha nem hagyják feleségül elvenni,
Maj' meglátják, mit fogunk cselekedni.
3. Szegény legény egy vasárnap délután,
Babájával végigsétált az utcán,
Kicsalja őt zöld erdőbe sétálni,
Ott fognak majd vadvirágokat szedni.
4. – Négylövetű pisztolyom, jaj, de éles,
Néked babám ebből három elég lesz,
Negyediket saját magam szivére,
Úgy borulok a babám holttestére.
5. Másnap aztán össze-vissza keresik,
Megtalálja az erdész úr, holttestit,
Megtalálja egy nagy csipkebokorban,
Két szerelmes egymásra van borulva.
6. Gyertek, lányok, öltözzetek fehérbe,
Két szerelmest vigyük a temetőbe,
Kilenc legény húzza a nagy harangot,
Most viszik a két elhervadt virágot.
7. Apák, anyák, tanuljatok ti ebből,
*)
Ne nézzétek azt a nagy gazdagságot,
Nézzétek a szívbéli boldogságot.
*) A 2. dallamsor kimaradt. Az énekesnek többszöri ismétléskor sem
jutott eszébe a hiányzó sor. Más változatokból következtetve
az utolsó strófa első két sora így lehetett:
Apák, anyák, ti ebből tanuljatok,
A szerelmet ti sohase tiltsátok.
Piros vérrel van borítva az erdő,
Lanyha szellő mindig csak azt lengeti,
Szegény legény a gazdag lányt szereti.
2. Szegény legény a gazdag lányt szereti,
Jó szülei nem hagyják őt elvenni,
Ha nem hagyják feleségül elvenni,
Maj' meglátják, mit fogunk cselekedni.
3. Szegény legény egy vasárnap délután,
Babájával végigsétált az utcán,
Kicsalja őt zöld erdőbe sétálni,
Ott fognak majd vadvirágokat szedni.
4. – Négylövetű pisztolyom, jaj, de éles,
Néked babám ebből három elég lesz,
Negyediket saját magam szivére,
Úgy borulok a babám holttestére.
5. Másnap aztán össze-vissza keresik,
Megtalálja az erdész úr, holttestit,
Megtalálja egy nagy csipkebokorban,
Két szerelmes egymásra van borulva.
6. Gyertek, lányok, öltözzetek fehérbe,
Két szerelmest vigyük a temetőbe,
Kilenc legény húzza a nagy harangot,
Most viszik a két elhervadt virágot.
7. Apák, anyák, tanuljatok ti ebből,
*)
Ne nézzétek azt a nagy gazdagságot,
Nézzétek a szívbéli boldogságot.
*) A 2. dallamsor kimaradt. Az énekesnek többszöri ismétléskor sem
jutott eszébe a hiányzó sor. Más változatokból következtetve
az utolsó strófa első két sora így lehetett:
Apák, anyák, ti ebből tanuljatok,
A szerelmet ti sohase tiltsátok.
2351 találatok száma
