Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Nem anyától születtem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, Hajnalban születtem. 2. Mink vagyunk a rúzsák, Mink szeretjük ëgymást. Szép piros hajnalba, Mëgöleljük ëgymást.

1. Azért szeretek én, Falu végen lakni, Oda jár a babám, A lovát itatni. 2. A lovát itatni, Magát fintorgatni. Két piros orcáját, Vélem csókoltatni.

1. Ha a Tisza tinta volna, Minden legíny írnya tudna, jó volna. Azt az egyet még se tudná felírnya, Kit szeretem nagy Menyhében legjobban. 2. Nëm csërëg az ërdőbë a falevél, Ha nëm fújja júniusi gyöngë szél. Fújja a szél a zöld ërdő zúgását, Most olvassák a szërëtőm vállását. 3. Piros alma mosojog a dombtetőn Sárga këndős kislány sétál a mezőn Szép a mező, mëgszépül a virágtól, Vagy attól a sárga kendős kislánytól. 4. Ëgy sëm rózsa, ki pirosat nëm nyílik, Ëgy sëm legíny, ak ëstë lëfëkszik. Aki ëstë lëfëkszik az ágyába, Rá së godol a këdvës babájára. Karikázó dallam.

1. Akkor szeretnék én falun lemenni, Mikor a babámat viszik eskünnyi. Meghallgatnám hányat dobban a szíve, Barna babám, mér tagadsz ki belőle. 2. Édesanyám nëm ílëk én sokáig, Csak a babám esküvője napjáig. Akkor hozzák nékem a gyászkoporsót, Árva szívëm akkor dobban utolsót.

1. Beszegődtem Tarnócára bojtárnak, Jó legelője vagyon ott a birkának. Én birkáim rézkolompot viselnek, Hadd tudják meg, azok mőre legelnek. 2. Az én bérem, tíz forint és húsz krajcár, Mëgél abból, mint Tornócán ëgy bojtár. A gazdámmal lëszëk majd ëgy kënyérën, Szëntivánkor jönnëk értem szëkéren. 3. Föltëszik a tulipános ládámat, A mellé a furuglámat, dudámat. Addig én ott furuglázok, dudálok, Míg ëgy magyar szeretőrë találok. Farsangi dudanóta. x) Alkalmazkodó ritmus

1. Kukorica édes málé, Öregasszony vagyok már én. De fiatal a kedves fírjem, Benne van a remínysígem. 2. Ha mégëgyszër lány lëhëtnék, Mëggondolnám kihëz mënnék. Mëgválasztanám a legényt, Mint a vásárba az edényt. |: Az edényt a színë miatt, (a dallam 3-4. sorára) A legényt a szívë miatt. :|

1. Gyere be rúzsám, gyere be, Csak magam vagyok idebe, Két cigány legény hegedül, Csak magam vagyok egyedül. 2. Nëm járom én itt sokáig, Csak úgy tizënkét óráig, Mërt az a tizënkét óra, Csak annyi, mint ëgy minuta.

1. Magos a torony teteje, A báránynak nincs mezeje. Bárányomnak zöld mező kell, Nekem barna szerető kell. 2. Egërszëgi széles árok, Járnak arra sok szíp lányok. Ëgy jár errë nagy hëgyësen, Nézëm én azt kesërvësen. 3. Egërszegi keskëny árok, Mind víkonyak itt a lányok. Olyan víkony mind a nádszál, Hajlik mind a rozmaringszál. 4. Érik, érik a csërësznye, Csëreg, përeg a lëvele. Majd megérik nëmsokára, Kedvës rózsám lagzijára. 5. Volt szeretőm tizenhárom, Tíz ëlhagyott, maradt három. Azt a hármat dë sajnálom, Mikor más ölibe látom. 6. Elmënt a tél, már a nyár is, Nëm kéretëtt ëgy legény is. Megkéretëtt ëgy hitványság, Mind ëgy harmadfél méter zsák. 7. Álom esëtt a szemëmbe, Hajnal veti ki belőle. Ha a hajnal ki nëm vëti, Barna babám kikergëti. 8. Piros az ustorom nyëlë, Jani a szeretőm nëvë. Mi haszna ha az a nëvë, Ha nëm beszélhetëk vëlë. 9. Hát ti lányok mit csináltok, Hogy íj későn vacsoráztok. Már minálunk lëfeküdtëk, Még itt ágyat së vëtëttëk. 10. Nëm is vetëk akárkinëk, Csak a kedvës szeretőnëk. Mer szeretőm arany bárány, Aranybetű van a vállán.

1. Házunk előtt zabos verem, Sarkantyúmat összeverem, Összeverem legény módra, Mind lehull a rozda róla. 2. Irigyeim annyin vannak, Mint a kutyák, úgy ugatnak. Adok nekik három napot, Hagy ugassák ki magukot.

1. Ide hoztak nagy búre, Száraz füstös konyháre. Haj, rúzsám ibolyám, Csókód meg az arcám. Csókód mëg az arcám, Százszor ëgymásután. Százszor ëgymásután, Vasárnap dílután.