Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

Menyasszony, vőlegény,
De szép mind a kettő,
Olyan az orcája,
Mint az aranyvessző,
Mint az aranyvessző,

1. Az árgyélus kismadár, nem száll minden ágra,
Én sem fekszem mindenkor, a paplanos ágyba,
Szállj le, várj meg, gyönge kis madárka.
Szállj le, várj meg, gyönge kis madárka.

2. Az én kedves vacsorám csak egy piros alma,
Az én kedves nyoszolyám csak egy marék szalma.
Szánj meg, várj meg, gyönge kis madárka,
Szánj meg, várj meg, gyönge kis madárka.

Síppal, dobbal, trombitával köszöntsük kis Jézuskát.
Zengedező énekszóval szentséges Szűz Máriát.
Az egek is örvendeznek és mennybéli szent karok,
Glóriát hirdet a nyáj mellett jó pásztorok vigyáznak.
Jó pásztorok és bojtárok kis Jézus imádják,
Fejet hajtanak a jámborok betlehemi istállóba.

1. Örüljünk és örvendezzünk, jó pásztor seregek,
Mert egy angyal jó hírt hozott, minekünk hirdetett.

2. Elhiggyétek jó pajtásim, én úgy megijedtem,
Ijedtemben amit láttam, csaknem hanyatt dőltem.

3. Furkósbotom nálam lévén, az angyalra mértem,
Csak az Isten őrizett meg, hogy rá nem ütöttem.

1. Örüljünk és örvendezzünk pásztori seregek,
Hogy egy angyal új hírt nekünk épp most jelentett.
Megszületett a megváltó, Betlehem városába,
Barmok közt szalmán fekszik egy rossz istálóba.

2. Elhiggyétek jó pajtásim, én úgy megijedtem,
Tovább léptem, egy nagy lukba majdnem hanyatt estem.
De az angyal bátorított, azt mongya ne féljek
Inkább többi pajtásommal vígan énekeljek.

3. Tudsz-e Jancsi új nótát, a Ferkó tud egyet,
Istók pedig verbungújjon, ha nem tud egyebet.
Én is tudok négyet-ötöt, többi között szebbet,
Jézus, Mária Szent-Józseffel, keressük meg őket.

Nosza frissen pásztorok.
Kik a nyájra vigyáztok.
Zengedezzen torkotok,
Harsogjon trombitátok.

Az éjjel azt álmodtam,
Angyal szavát hallottam.
Amint én azt hallottam,
Mingyár talpra ugrottam.

Kicsiny gyerek vagyok, nagy kalácsot várok,
Ha nagyot nem annak, kicsit is elveszem,
Kistányérba teszem, Jézuskának viszem,
Nyisd ki bárány az ajtót,
Hozd ki kislány a diót,
Jaj de soká hozod ki,
Majd megfagyok ide ki.

Csordapásztorok,
Midőn Betlehembe,
Csordát őriztek,
Éjjel a mezőbe.

1. Felvirradt végző napja, végre valahára.
Behoztuk a szép koszorút az uraság udvarára.
Üsd hát csapra azt a hordót, a füstös meg húzza,
Hiszen ezt a kis kőccséget behozza a búza.

2. Kévekötő, marokszedő, szőke és a barna,
Izeg-mozog, mindannyian táncolni akarna.
Húzd hát füstös az áldóját, ne nézz a vonódra,
Hiszen ezt a kis kőccséget behozza a búza.