Emléke, miként élete, legyen Istentől áldott!
„Árvák lettünk egy kicsit!” – mondta egy hozzá közel álló, amikor megtudta a hírt: 2013. augusztus 8-án, csütörtök délután 93 éves korában csendesen elaludt dr. Barsi Ernő néprajztudós. Egy hitében, magyarságában, világnézetében, tudásában rendíthetetlen ember sétált át a „túlsó partra”. Olyan szolgálattevő, aki édesapjától tanulta a nép szeretetét, azt, hogy minden tudás csak akkor ér valamit, ha az az embereket szolgálja.
Ernő bácsi ezt tette hosszú életén át. Szolgált: könyveivel, előadásaival szerte a magyar világban, hegedűjével és palástban, prédikációival a gyülekezet előtt.
Barsi Ernő 1920. június 28-án született Sályban, nehéz időkben, az első világháború végén. A sárospataki református gimnáziumot 1938-ban végezte el, majd 1942-ig a teológiai akadémiára járt szintén Sárospatakon. Közben tanára, Szabó Ernő segítségével magánvizsgát tett a zeneakadémián. A hegedű tanszakon, majd később a hegedűtanár-képzőn végzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán 1970-ben doktorált szellemi néprajzból. Barsi Ernő élete végéig tanított, imádkozott, énekelt és publikált. Több száz néprajzi és népzenei tanulmánya, könyve jelent meg, ismeretterjesztő és tudományos írásai Magyarországon és külföldön is ismertek, népszerűek. Bármikor és bárhol a magyar világban közönség elé állt, Várvidéktől Erdélyen át Kanadáig, telt ház fogadta. Hitvalló ember volt, akinek tanítványok ezrei áldják a nevét. Élete, életműve példa.
Emléke, miként élete, legyen Istentől áldott!
(Forrás: Gülch Csaba – 2013.08.08., kisalfold.hu)
