Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Ki van a kabátom alja vasalva
Nem vagyok én lányoknak az alja.
Sem az alja, sem a széle nem vagyok,
Szőke legény szeretője én vagyok.

2. Leveles a báró kertje, leveles,
Kinek nincsen szeretője, most keres.
Nékem sincsen, most akarok keresni,
Még az éjjel vele fogok beszélni.

1. A szeretőm mezítláb ment táncolni,
Otthon hagyta a csizmáját vasalni.
Kilenc kovács nem bírta felvállalni,
Mert nem tudtak rózsás patkót csinálni.

2. Ágas-bogas a diófa levele,
Utoljára megyek hozzád az este.
Utoljára nyitom ajtód záróját,
Kívánok galambom sok jó éjszakát.

1. Jaj, de szépen harangoznak Tárkányba,
Mikor nyerget teszek kis pej lovamra.
Három asztag széna fel van pakolva,
Kis pej lovam mégis játszik alatta.

2. Ne ülj édes kisangyalom a lóra,
Játszik a ló, te meg leesel róla.
Majd ha egykor én ülök a nyeregbe
Vágtatva érek a csillagos égbe.

1. De szeretnék tölgyfa lenni erdőbe,
Ha valaki haza vinne  tűzre.
Mer a tölgyfa kék lánggal ég, füst nélkül,
Az én szívem soha nincs bánat nélkül.

2. Tele van a temetőárok vízzel,
Tele van a szívem keserűséggel.
Jó az Isten, ki a vizet árassza,
A szívemből a bánatot lelopta.

3. Úgy akartalak szeretni, ne tudják,
De az egek kivilágosították.
Kivilágosították a kék egek,
Nem engedik babám, hogy szeresselek.

1. este, ha fenn vagyok kilenc óráig,
Álom nem jön a szemere sokáig.
Álom, álom, mér nem jösz a szememre,
Kisangyalom, csak te vagy az eszembe.

2. Ez a csillag ha feljön is elterül,
A szeretőm ha meglát is elkerül.
Kerülhetsz már kisangyalom engemet,
Jól tudod, hogy sose leszek a tied.

1. Hol jártál te kislány ilyen korán,
Látom a cipődet, harmatos már,
Zöld erdőbe' jártam ibolyáér',
Fáj a szívem, maj' meghasad a babamér'.

2. Nem átkozlak babám, nem szokásom,
Csak a mosdóvized vérré váljon,
Törülköző kendőd lángot hányjon,
Az én szívem a tiedér sose fájjon.

1. Hol jártál te kislány ilyen korán,
Láttam a cipődet, harmatos már.
Rózsás kerte' jártam, violát gyomláltam,
Eszemadta. 

2. Hoztál-e violát a számomra?
Hagy tegyem a csárdás kalapomra.
Hagy tudja meg a világ, hogy mi szeretjük egymást,
Eszemadta.

1. Ki látott már nyáron szánkón járni,
Szőke legényt barna lányhoz járni.
Én már láttam mert magam is az vagyok,
Szőke a babám én meg barna vagyok.

2. Olyan legény akart hozzám járni,
Ki az ajtót nem tudta bezárni.
Megtanulja, lesz majd rá ideje,
Három évig leszek a szeretője.

1. Szereti a hal a hideg vizet,
Szeretnélek babám de nem lehet.
Más szemébe fogol kacsintani,
Másnak fogol szerelmet ígérni.

2. Szerettelek, de már annak vége,
van már nékem szebb szeretom, mint te,
Elszakadt a mi szerelmünk lánca,
Nincsen kovács, ki megreperálja.
 
Szövegvariáns Bodrogszentesről:
 
1. Szereti a hal a hideg vizet,
Szerettelek kislány, de nem lehet.
Más legénynek adtad a szívedet,
Így, hát kislány, felejts el engemet.
 
2. Éjfél után egyet üt az óra,
Gyere ki hát, kislány búcsúszóra.
Búcsúzásom nem olyan hosszú lesz,
Egyet szólok, jaj de siralmas lesz.

1. Gyere kislány a szekerem után,
Maj' felveszlek valahol az utcán.
Nem megyek én mer' sokan meglátnak,
Elárulnak az édes anyámnak.

2. Gyere kislány, mer’ meg nem lát senki,
A subámmal be foglak takarni.
Ha betakar gyürmös lesz, sej, haj, a ruhám,
Hazamegyek, megver édesanyám.