Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Sej, nyalka béres, hova hajtod az ökröt,
Azt hiszed, hogy kis kertembe bekötöd?
Oda bizony nyalka béres nem kötöd,
Sej, gyenge a rozmaring ága, letöröd.

2. Sej, ha letöröd, megfizeted az árát,
Adj egy kaszát, hagy vágjak egy rend rózsát.
Ritka rózsa, nem lehet rendre vágni,
Sej, a szentesi lányokhoz tilos járni.

1. Fölszántatom a szentesi főutcát,
Vetek bele piros pünkösdi rózsát.
Én is magam belévétem palántnak,
Aki szeret szakítson le magának.

2. Ágas-bogas a diófa teteje,
Utoljára megyek nálad az este
Utoljára zárom ajtód záróját,
Kívánok, galambom, sok jó éjszakát.

1. este, ha fenn vagyok kilenc óráig,
Álom nem jön a szemere sokáig.
Álom, álom, mér nem jösz a szememre,
Kisangyalom, csak te vagy az eszembe.

2. Ez a csillag ha feljön is elterül,
A szeretőm ha meglát is elkerül.
Kerülhetsz már kisangyalom engemet,
Jól tudod, hogy sose leszek a tied.

1. Hol jártál te kislány ilyen korán,
Látom a cipődet, harmatos már,
Zöld erdőbe' jártam ibolyáér',
Fáj a szívem, maj' meghasad a babamér'.

2. Nem átkozlak babám, nem szokásom,
Csak a mosdóvized vérré váljon,
Törülköző kendőd lángot hányjon,
Az én szívem a tiedér sose fájjon.

1. Nem úgy van már, mint azelőtt,
Árok van  a házunk előtt,
Által kéne rajta menni,
Bazsarózsát szakajtani.

2. Bazsarózsa ne illatozz,
Én rám babám, ne várakozz.
Mer ha énrám fogol várni,
Sosem fogol férjhez menni.

1. A szentgyörgyi nagy hegy alatt,
Egy forrás kifakadozott,
Egy forrás kifakadozott.

2. Aki abból vizet iszik,
Rózsájától elbúcsúzik,
Rózsájától elbúcsúzik.

3. Én is ittam abból vizet,
Úgy elbúcsúztam szegénytől,
Mint az elmúlt esztendőtől.

1. Felsütött a napsugára,
Minden ember ablakára,
Jaj, istenem mi az oka,
Az enyémre nem süt soha.

2. Talán megvagyok átkozva,
Istenemtol ostorozva.
Ne legyen szerencsém soha,
Soha nekem semmi jóba

3. Sokszor nagyokat sóhajtok,
Más jóllakik, én koplalok.
Szalmás ágyon végignyúlok,
Bús könnyemmel takaródzok.