1. Felsütött a napsugára,
Minden ember ablakára,
Jaj, istenem mi az oka,
Az enyémre nem süt soha.

2. Talán megvagyok átkozva,
Istenemtől ostorozva.
Ne legyen szerencsém soha,
Soha nekem semmi jóba

3. Sokszor nagyokat sóhajtok,
Más jóllakik, én koplalok.
Szalmás ágyon végignyúlok,
Bús könnyemmel takaródzok.