Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Látod milyen ködös idő,
Látod, hogy esik az eső?
De én azért felkereslek,
Mer' én igazán szeretlek.

2. A mezei kis pacsirta,
Szárnya az eget hasítja.
Hasítja a magas eget.
Mer a babám másat szeret.

3. Betyárgyerek az erdőbe’,
Bújdosik az ősz időbe’.
Gondolkodik egymagába’,
Hová legyen éjszakára.

1. Igyunk arra aki búsul,
Kinek könnye földre csordul.
Földre csordul, patakot mos,
Kibe babám gyócsinget mos.

2. Nincsen nékem egyéb bajom,
A szerelem szívfájdalom.
Az is jár nekem végemre,
Az visz a temetőkertbe.

1. Úgy megvagyok búval rakva,
Mint a sóvári almafa.
Kettő, három, terem rajta,
Mégis lehajlik az ága.

2. Olyan a lány a seregben
Mint a rózsa a kiskertben.
Eső esik, nevekedik,
Ha szél fújja, lengedezik.

1. Felsütött a napsugára,
Minden ember ablakára,
Jaj, istenem mi az oka,
Az enyémre nem süt soha.

2. Talán megvagyok átkozva,
Istenemtol ostorozva.
Ne legyen szerencsém soha,
Soha nekem semmi jóba

3. Sokszor nagyokat sóhajtok,
Más jóllakik, én koplalok.
Szalmás ágyon végignyúlok,
Bús könnyemmel takaródzok.