2014. október 28-án a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet dunaszerdahelyi tanácstermében a Felvidéki emlékhelyek szakbizottságának megbeszélésére került sor. A rendezvényen a szervezők a Felvidéki és muravidéki emlékhelyek projekt keretén belül megvalósuló digitális, online adatbázis kiépítésének elindításáról számoltak be. A program a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közművelődési Főosztályának támogatásával valósul meg.
A szakmai értekezletet a Művelődési Intézet igazgatója, Huszár László nyitotta meg, aki a megjelentek köszöntése után az adatbázis összeállításának első lépéseit ismertette, majd a közelmúltban megvalósított QR kódos nagymegyeri történelmi séta sikeréről számolt be.
Az érdeklődők figyelmébe ajánlotta továbbá az intézet honlapján könnyen megtalálható Értéktár című menüpontot az ott különböző szempontok alapján kikereshető emlékhelyekkel, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendezvényekkel együtt.
Nagy Attila a projekt lényegének bemutatása mellett a célokról, a távlati tervekről és az adatbázis bővítésének lehetőségeiről szólt. Az említett honlapon található az Emlékhelyek a Felvidéken – Töltsünk fel együtt! című oldal, amely a feltöltést külön oktatóvideóval segíti.
Ismertette a projekt céljait, bemutatta az adatbázis működési elvét, felhasználási lehetőségeit, azaz, hogy konkrétan hogyan kerülnek az adatbázisba az emlékhelyek részletes adatai és fényképei. Elmondása szerint fontos, hogy az emlékhelyeket beazonosítsuk, elhelyezzük, kapcsoljunk hozzájuk egy autentikus leírást, és élve az információs technológiák adta lehetőségekkel, GPS koordinátákat adjunk meg, valamint a Google Térkép segítségével elhelyezzük egy digitális térképen is. Ezáltal ezek az emlékhelyek – jelenleg 500 található az adatbázisban – újra bekerülnek a köztudatba, a társadalmi élet részei lesznek, közösségi rendezvények színhelyei, illetve, ha megrongálódtak, a rájuk irányult figyelem által esélyt kapnak a karbantartásra is. Az adatbázisban helyet kapnak az új, de az elhanyagolt, feledésbe merült, illetve a már nem létező, megszűnt emlékhelyek is. Nyomon követhetővé válik egy-egy emlékhely, műemlék története és sorsa, például, hogy milyen utat járt be, míg végül visszakerült eredeti helyére, adott esetben hogyan változott a felirat rajta az egyes történelmi korszakok során. Az online felület előnye, hogy véleményformálásra, hozzászólásra is lehetőség van, továbbá az adatbázis folyamatos bővítésére is, és bárkinek hozzáférhető, nincs regisztrációs díj. A projektvezetők bíznak benne, hogy a társszervezetek és néhány helyi aktivista, akik kötődnek a lokális emlékhelyekhez, majd részt vesznek ebben az értékes munkában.
Varga László a projekt és a helyi társadalom kapcsolatát elemezte a nagymegyeri emlékhelyek és a sikeres rendezvények példáján keresztül. Előadásából a csallóközi város emlékhelyeinek megőrzéséről és a hozzájuk kötődő hagyományok ápolásáról is beszélt, külön kiemelve azok közösségépítő és turisztikai jelentőségét is.
Felvázolta, milyen változásokat hozott az emlékhelyekre irányuló figyelem a közösség életébe, mennyire megerősítette az összetartozás érzését, az identitást, mely egy kisebbség megmaradásához nagyon fontos. Felhívta a figyelmet, hogy a turizmusra is pozitív hatással van ez a folyamat, hiszen külföldiek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az említett műemlékek iránt.
Darnai Zsolt Emlékhely – oktatás – önismeret c. előadásában az emlékhelyek-rendezvények és az iskolában megjeleníthető regionális ismeretek szerepét hangsúlyozta a nevelés és az oktatás terén. Az online adatbázisból vett példákkal igazolta az értéktár iskolai felhasználásnak lehetőségét.
Előadásában elsőként az érték fogalmát járta körbe, rámutatva, hogy ezek az emlékhelyek, milyen fontos szerepet játszanak az életünkben, hogy egy-egy emlékhelyhez érzelmi kötődésünk van, mely kötődés néha határokon átívelő. Léteznek emléktáblák, síremlékek, melyek karbantartását két ország is támogatja, mivel mindkét ország kulturális és társadalmi életében fontos szerepet játszik a személy vagy esemény, akihez az emlékhely kötődik. A továbbiakban az emlékhelyek és az iskolák, pontosabban a tanítási órák viszonyát taglalta, konkrét példákon szemléltetve, hogyan lehetne az adatbázist a tanórákon felhasználni, hogy a gyerekekben is kialakítsuk, megerősítsük a kötődést hozzájuk és az igazi értékekhez. Valamikor ugyanis döntéshozók, írók, költők válnak belőlük, és fontos a viszonyulásuk az adott emlékhelyekhez. Pár év múlva ők lesznek a következő generáció szülei, és fontos, hogy megismertessék gyermekükkel, fontosnak tartsák emlékeinket és értékeinket. Az információs technológia és eszközök használata már a tanterv része, az elsajátítandó kulcskompetenciák egyike, így a lehetőség is adott, hogy egy-egy tanóra keretén belül sort kerítsünk az adatbázis bemutatására, felhasználására, hogy akár egy-egy irodalmi mű kapcsán visszautaljunk valamelyik emlékhelyünkre.
A média által élénk figyelemmel kísért rendezvény az érdeklődők kérdéseivel és hozzászólásaival folytatódott, majd Huszár László igazgató köszönetnyilvánítása és zárszava következett.
A szakmai megbeszélést jelenlétével megtisztelte Arató György, az EMMI Közművelődési Főosztályának szakmai tanácsadója és Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója is.
Koncz Csilla–Darnai Zsolt
