Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Révészek nótája (Hëj rívísz rívísz)

Révészek nótája (Hëj rívísz rívísz)


– Hëj, rívísz, rívísz,
Ifjú magyar rívísz,
Vigyé át a hajón.
Nekëd adom, nekëd,
Bizony nekëd adom
Szíp selëmkendőmet.

– Nëm kölly kedvemnek,
Szíp szerelmëmnek,
Bánatos szívemnek.
Nëm kölly kedvemnek,
Szíp szerelmëmnek,
Bánatos szívemnek.

– Hëj, rívísz, rívísz,
Ifjú magyar rívísz,
Vigyé át a hajón.
Nekëd adom, nekëd,
Bizony nekëd adom
Szíp aranygyűrőmet.

– Nëm kölly kedvemnek,
zíp szerelmëmnek,
Bánatos szívemnek.
Nëm kölly kedvemnek,
Szíp szerelmëmnek,
Bánatos szívemnek.

– Hëj, rívísz, rívísz,
Ifjú magyar rívísz,
Vigyé át a hajón.
Nekëd adom, nekëd,
Bizony nekëd adom
Szíp hajadon lányom.

– Ez kölly kedvemnek,
Szíp szerelmëmnek,
Nincs bánat szívemnek.
Ez kölly kedvemnek,
Szíp szerelmëmnek,
Nincs bánat szívemnek.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésKolon, Kolony [Kolíňany]
HozzászólásRÉVÉSZEK NÓTÁJA

Tartalma: egy nő mindig többet ajánl fel egy férfinak, hogy teljesítse kérését, s a csattanó az, hogy végül magát kell adnia. Ez a helyzet a magyar változatokban a révész és az átkelést kérő asszony között áll elő. Régies hangvételű balladánk számos európai népnél megtalálható.
Ezt a lényeget – írja Vargyas Lajos – ugyanezzel a csattanóval megtaláljuk Európa-szerte, bár csak ritkán révész és asszony szereplőkkel. /1/ A szlovákiai magyarság körében csak a Zobor vidékén ismerik. Az egyes változatok szövegben nem mutatnak különösebb eltérést, dallamban már inkább. A ballada koloni változatát, egy családon belül, 4 korosztálytól – a nagymamától, lányától, unokájától és dédunokájától – sikerült rögzítenünk. Az összes változat közül ez a változat látszik a legteljesebbnek, legépebbnek. Hatsoros 5, 5, 6, /5, 5, 6, szótagszám képletű, 5 4 (2) 4 3 sorzárlatú, dallam, amely a volta-ritmusból kifejlesztett legnépszerűbb XVI. századi képletek közé tartozik. A szakirodalom ezt a dallamtípust „Révész-dallamkörnek” nevezi. /2/
Négy és hatsoros változatai a Nyitra-környéki magyar és szlovák településeken nagyon közkedveltek. A négysoros dallamok főleg lakodalmas szövegekkel kapcsolódtak. Az Illyésnél /3/ feljegyzett halottasbúcsúztató itt menyasszony-búcsúztatóként volt szokásban. /4/
A dallam eredetét, minden bizonnyal a vallásos népénekekben kell keresni. /5/ Legkorábbi feljegyzése 1890-ből való.
Szlovák dallamvariánsa: Slov. Sp. II. 738. Morva variánsa: Sušil: 675. Kodály Zoltán 1907-ben Vicsápapátin magyaroktól szlovák szövegű változatát is rögzítette.(l. MNT III/A 949. o.). Mind menyasszony-búcsúztató.
A nagy Népzenei adattárban közel 30 változatát tartják számon, amelyből 10 Zobor vidékéről származik.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976.
/2/ Szendrei Janka–Dobszay László–Vargyas Lajos: Balladáink kapcsolatai a nép-énekkel, Ethnografia, 1973., 437-443. o.
/3/ Illyés: Halottas 1693. RMDT II. 130. o.
/4/ vö. MNT III/A: 266-271. sz.
/5/ Szendrei Janka–Dobszay László–Vargyas Lajos: Balladáink kapcsolatai a népdalokkal, Ethnografia, 1975., 430 - 460. o.
AdatközlőGábor Istvánné Balkó Katalin
Születés éve1895
Gyűjtés éve1970
Leltári számGYIA_022_016-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55380
Módosítás dátuma2014. április 2.

Hibát talált?

Üzenőfal