Piros bársony sapka van a fejembe
Piros bársony sapka van a fejembe,
Úgy ülök, de a nyereg közepébe.
Sarkantyúval, sarkantyúval biztatom a lovamot,
Szép szavakkal, (de) szép szavakkal várom a galambomat.
Kilenc hétig a kórházban feküdtem,
Édesanyám még ott se volt mellettem.
Vizet kértem, de vizet kértem, még vizet se adhatott,
Kilenc hétig, de kilenc hétig idegenyek ápoltak.
A pozsonyi nagy temetőt vassorompó keríti,
Egy huszárnak árva teste ott nyugszik.
Édesanyja, szeretője, odahaza sirassa,
Mert nem tudja, ő sem tudja, hogy hol a fia sírhalma.
