Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A szégyenbe esett lány (Lányom kedves lányom)

A szégyenbe esett lány (Lányom kedves lányom)


– Lányom, kedves lányom,
Fodor Katalina,
Micsoda dolog az,
A të rása szoknyád
Elül röviedik,
Hátul hosszabodik.

– Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Szabó nëm jó szabta,
Varró nëm jó varta.

– Lányom, kedves lányom,
Fodor Katalina,
Szabó jó kiszabta,
Varó jó mëgvarta.

– Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Nem tűröm-tagadom,
Ki këll már vallanom,
Hogy vagyon énnékem *)
Hathónapos terhëm.

– Szolgáim, szolgáim,
Szerelmes szolgáim,
Fogjátok, vigyétek
Fodor Katalinát
A nehéz börtönbe. **)

– Lányom, kedves lányom,
Fodor Katalina,
Ílsz-ë még, vagy halsz már
A nehéz börtönbe?

Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Sem élek, sem halok,
Csak Istent imádok.

Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Az éjjel álmomba
Ojj álmot álmodtam:
Szép piros köntösöm *)
Volt az én nyakamba,
Sárga cipellőim *)
Volt az én lábamba.
Kétágú korbácska *)
Volt az én kezembe.

– Lányom, kedves lányom,
Fodor Katalina,
Szép piros köntösöd
A të piros vérëd,
Sárga cipellőid *)
A të sárga színëd,
Kétágú korbácska *)
A të két hóhérod.

– Istenëm, istenëm,
Küld el angyalodat,
Küld el angyalodat
Madarka képibe,
Hagy írjak levelet *)
Hëdërvári Györgynek,
Hëdërvári Györgynek, *)
Gyöngyvári Jánosnak.

Madarkám, madarkám,
Vidd el levelemët,
Vidd el levelemët
Hëdërvári Györgynek,
Hëdërvári Györgynek, *)
Gyöngyvári Jánosnak.

Ha ebédné találod,
Tëdd az asztalára,
Ha alva találod,
Tëdd a párnájára.

– Szolgáim, szolgáim,
Szerelmes szolgáim,
Ha kutya mëgëszi
Hat zabos paripát,
Csak életbe érjük *)
Fodor Katalinát.

– Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Hol van a kend lánya,
Én kedves szeretőm?

– Kimënt a patakra,
Fehér lábát mossa,
Fehér lábát mossa,
Magát mutogatja.

– Anyám, kedves anyám,
Sár-Fodor Péterné,
Hol van a kend lánya,
Én kedves szeretőm?

– Nem tűröm-tagadom,
Ki këll már vallanom,
Átadtam őtet a
Hóhérok kezébe.

– Vérem a véreddel
Egy patakba follyon,
Testëm a testëddel
Egy sírba nyugodjon,
Lelkëm a lelkëddel *)
Egy Istent imádjon.

Eggyikët temették
Napkelete felől,
Másikat temették
Napnyugata felől.

Egyiknek a sírján
Egy szép diófa nyőtt,
Másiknak a sírján
Egy pár gerlice költ.

Az a bús gerlice
Mindíg azt dalollya:
Átkozott az anya,
Még jobban az apa,
Aki két szerelmest *)
Egymástól eltiltja.

*) az 5-6. dallamsorra
**) a 4. dallamsorra

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésGhymes, Gimes [Jelenec]
HozzászólásA SZÉGYENBE ESETT LÁNY

Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon /1/. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való.
Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egyszerűen barna lány. A teljes értékű cselekmény motívumai a következők:
a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma – egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a „vérem a véreddel” formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum.
Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők.
Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György – Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő fríg dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsócsitáron. /2/ Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitva-besenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében /3/ egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László /4/ szerint, dallamunk „ – a rokon típusokkal együtt – népzenénk középkori európai rétegébe tartozik”. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. /5/ Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a volta-ritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában asszimetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt „giusto sillabique” ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. /6/ A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. /7/
Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az asszimetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira.
A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: /A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976.
/2v Bartók Béla: /Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k.
/3v Járdányi Pál: /Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961. I. 115.
/4/ Dobszay László: /A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988.
/5/ Vargyas Lajos: /Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): 155-160. Budapest, 1959. Vargyas Lajos: /Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/3 - 4. 3-21., Budapest, 1960.
/6/ Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. /Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960.
/7/ Vargyas Lajos: /A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest, 1958.
AdatközlőÖzv. Balla Józsefné Molnár Mária
Születés éve1890
Gyűjtés éve1975
Leltári számGYIA_022_004-b
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55275
Módosítás dátuma2014. március 24.

Hibát talált?

Üzenőfal