Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A falba épített feleség (Elindult elindult)

A falba épített feleség (Elindult elindult)


Elindult, elindult tizenkét kőmíves,
A tizenharmadik Kelemen kőmíves.
Építeni kezdték magos Déva várát,
Amit estig raktak, rëggelig lëomlott.

Tanakodni kezdtek, tizenkét kőmives,
A tizenharmadik Kelemën kőmives:
– Kinek legelőbb jön ide felesíge,
Aztat elégessük, dobjuk be a tűzbe.

Az elígett testből hamut szëdjük össze,
Mindën szëmit dobjuk az olvasztott mészbe,
Így hát megállítjuk magos Déva várát
Szíp asszony hamvával.

Akkor éjjel látta Kelemenné álmát,
Hogy vírkút fakada az ő udvarába.
– Kocsisom, kocsisom, kedvesebb kocsisom,
Húzd elő hintóm, fogd bë a lovakot.

Amikor meglátta Kelemën kőmives,
Imádkozni kezdett: – Istenëm, Istenëm,
Hulljon záporesső, hintód törjön össze,
Az utat veszítse, hogy në érjën ide.

Nem hallgatá mëg a kérését az Isten,
Hanem közelebb jön kedves felesíge.
– Jó napot, jó napot, tizenkét kőmives,
A tizenharmadik Kelemën kőmives.

Másodszor köszöntök, és nëm fogadjátok,
Ugyan mi baj van itt, nékem megmondjátok.
– Fogadjuk, fogadjuk, kedves felesígëm.

Nagy törvént csináltunk, meg kell nekëd halnod,
Kedves felesígëm. – Drága szíp gyermëkëm,
Mi lësz csak tevéled, ídësanyád mëghal …

– Fogjátok meg gyöngén, dobjátok a tűzbe,
A fölszedt hamuját keverjétëk mészbe,
Evvel építjük fel magos Déva várát,
Evvel menthetjük meg a falak romlását.

– Jó estét, jó estét, édes jó apukám,
Hol maradt anyukám, hogy nem jön oly soká?
– Ne sírj édes fiam, hazajön estére,
És ha este nem jön, hazajön rëggelre.

Este is eljöve, mégse jöve haza,
Reggel is eljöve, mégse jöve haza…
– Mondd meg édesapám, hol maradt anyukám,
Hogy nem jön oly soká?

– Édes jó gyermekem, tovább nem tűrhetem,
Édesanyád mëghalt, mert elégettetett,
És a hamujával magos Déva várát
Fölépítettük már.

– Átkozott légy hát, magos Déva vára,
Még a nap së süssön fényesen már rája!
Elvesztettem érted kedves felesígëm,
Árván maradt immár ëgyetlen gyermekëm.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésZsére [Žirany]
HozzászólásA FALBA ÉPÍTETT FELESÉG

A történet alapja az úgynevezett építő-áldozat ősi babonás hite, amely abból áll, hogy az építkezéssel megzavart helyi szellem kiengesztelésére emberáldo-zatot kell hozni. Ennek a véres szokásnak ma is élnek szelídült maradványai. Például állati csontok gyakran kerültek elő régi házak falából. Erdélyi románok vásárokon „lemérik” valaki árnyékát nádszállal, s ezt a szál nádat falazzák be. /1/ Néhol viszont az a szokás, hogy az új ház ablakán macskát dobnak be. Az emberáldozat szokásából az újgörögöknél keletkezett először epikus történet, egy hídépítőről, Manolész mesterről.
Ez a ballada öt balkáni nép körében is elterjedt. Nemzetközi hírnevét Vuk Karadzsics délszláv szövege a szkadari vár építéséről, majd a görög ballada az Arta hídjáról szóló szerezte. A magyar változatokban a főszereplő a Déva várát építő Kőműves Kelemen, a tizenkét kőműves egyike, némelyik változatban a tizenharmadik.
A magyar változat legkorábbi feljegyzése az Almásy-kéziratból származik (1823-1848), amelyet Erdélyi János publikált. A változatok többsége Erdélyből származik. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy csak Erdélyben ismeretes. A későbbi kutatások során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar nyelvterület más vidékein is elterjedt volt. /2/ A Nyitra-vidéki Zsérén először Arany A. László és Putz Éva jegyezte fel 1940-ben néhány versszaknyi, kétsoros dallamra énekelt töredékét, amit Franz Zagiba adott közre 1954-ben. /3/ Vargyas Lajos 1959 decemberében felkért, hogy nézzek utána, ismeri e valaki Zsérén ezt a balladát, a Zagiba által megnevezett énekesen kívül. A kérésnek eleget téve 1960-ban felkerestem Földesi Ferencné Elgyütt Ilonát Zsérén, és elkezdtem kutatni. Az idősebb zsérei asszonyok egybehangzó véleménye szerint a balladát ismerték, Földesiné édesanyjától és nővérétől Máriától gyakran hallották. Földesiné szerint egy kézzel írott füzetben ez a ballada le is volt írva, azonban a füzetet nem találta. Később kiderült, hogy a füzetet időközben nővére Mária elvitte. A szálak Alsóbodokra vezettek. Itt megtaláltam Balkó Ferencné Elgyütt Máriát, aki megmutatta a kézzel írott nótásfüzetet. Földesi Ferencné kézzel írott nótásfüzete arról tanúskodott, hogy nem könyvből másolt szövegről van szó. Tehát leírója hallomás után jegyezte fel a szöveget. A szöveg szószerinti másolatát az 1979-ben megjelent balladakötet jegyzeteiben közöltem. /4/
Amikor elküldtem Vargyas Lajosnak a felvételt, arra kért, hogy nézzek utána, vajon nem egy lelkes tanító közreműködésével került-e Zsérére a ballada. Bennünk is felmerült a gyanú, hogy a zsérei változat dallama „revival” dallam. Ugyanis egy nagyon közeli rokondallama elég elterjedt erdélyi dallamtípus. Ez is egy négy, 12-szótagú sorból álló 5 (4) 1 kadenciájú dallam. A legépebb változatát Járdányi Pál I./100 alatt közli, /5/ amit Vargyas Lajos példatárában is megtalálunk. /6/ Dobszay ezt a típust a siratószerkezetű dallamok közé sorolja. /7/ Elsősorban Erdélyből és Moldvából dokumentált típus, de néhány adat bizonyítja hajdani szélesebb, talán az egész nyelvterületet magába foglaló elterjedtségét.
Kérdezősködésünk nyomán kiderült, hogy a kántortanítótól nem származhat a terjesztés, mert az nem volt híve a népdaloknak. A szöveg tehát szájhagyomány útján került Zsérére és Alsóbodokra.
Maradt a dallam eredetének kérdése. Ugyanis a Zagiba által közölt dallam csak féldallam, viszont Földesiné és a többi idősebb asszony szerint egy izometrikus 12 szótagú négysoros dallamról van szó. Lehet ugyan a dallamot 6 szótagúnak is venni. De mivel Zagiba csak egy strófáját közli a balladának, nem tudjuk, hogy a többi strófában hogy alakultak a sorok és hangsúlyok. Így is csak féldallam hatását kelti. Kutatásunk során Nyitracsehiben találtunk egy idős énekest, aki azt állította, hogy legénykorában náluk is énekelték a Kőműves Kelemen balladáját, de ő nem tanulta meg. Ugyanennek az énekesnek – név szerint az 1903-ban született Suba Imrének – elénekeltem a zsérei változat dallamát. Neki egy 6 szótagú giusto dudanóta jutott az eszébe, amelynek előtagja, ugyan augmentálva, de a ballada első sorát adta, az utótagja viszont a harmadik illetve negyedik sorát. /8/ Az egyenlő lüktetésű negyed értékű hangok szolmizálva: ľ ľ m fi s m / ľ ľ m fi s m // m r d t d r / m r d t d l //.
Azóta 1987-ben Pogrányban is előkerült egy változata, amelyet Schuster Éva rögzített magnetofon-kazettán.
Nem ez az egyedüli példa két távol eső etnikum dallamanyagának analógiájára. Hiszen, ha csak a balladákat vesszük számba, több Nyitra-környéki régi ballada, mint a Csudahalott, a Bagoly asszonyka, a Fodor Katalina (Szégyenbe esett lány), vagy a Szabó Kata (Vétessék ki szóló szívem) balladája lehet példa.
Vargyas Lajos is hitelesnek tartja a zsérei változatot, hisz balladakötetében ezt a változatot közli elsőnek. /9/

JEGZYETEK

/1/ Csanádi Imre–Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Bratislava, 1954.
/2/ L. Vargyas: Die Herkunft der ungarischen ballade von der eingemauerten Frau AE 1960., 1-84. = A „Kőműves Kelemen” eredet, NÉ 1959., 5-73. o.
/3/ Franz Zagiba: Ungarische Balladenmelodien an dem Neutrauer Gebiet, Jahrband des Östereichischen Volksliedwerke III. 63-85. o.
/4/ Ág Tibor–Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem, Szlovákiai magyar népballadák. Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979., 401 o.
/5/ Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., I./100.
/6/ Kodály Zoltán: A magyar népzene c. könyvének példatára. Szerkesztette Vargyas Lajos, Budapest, 1952., Vpt 359. (Szárhely Csík vm.)
/7/ Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., II/15, Típusszáma 12.019/0/1-4
/8/ A dallam kottáját lásd: Ág Tibor–Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem, Bratislava, 1979., 402. o.
/9/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, I. 13. o.
AdatközlőFöldesi Ferencné Elgyütt Ilona
Születés éve1907
Gyűjtés éve1960
Leltári számGYIA_022_006-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55310
Módosítás dátuma2014. április 1.

Hibát talált?

Üzenőfal