Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A cséplőgépbe esett lány (Ezërnyolcszázkilëncvenëdik évbe)

A cséplőgépbe esett lány (Ezërnyolcszázkilëncvenëdik évbe)


Ezërnyolcszázkilëncvenëdik évbe,
Mi történt a vágnánási szőlőbe,
Szabó Julcsa föllépett az asztagra,
Vélëtlenül belëesëtt a dobba.

Mikor azt a szeretője mëgtudta,
Két kezét a vállára akasztotta.
– Jaj, emberëk, álljon mëg a masina,
Kit szerettëm, belëesëtt a dobba.

Szabó Julcsát föltették a kocsira,
Ëgyënësën az orvoshoz vágtatva.
Az orvos úr hátratëkint, s azt mondja:
– A Julcsának jó Isten az orvosa.

Vágnánásban mëgszólalt a nagy harang,
Húzza aztat három fëkëtë galamb.
Mind a három oj szomorú versëkët,
Szegény Julcsa, anyja szíve, mëgrepëdt.

Szabóéknál mëggyújtották a gyërtyát,
Talán bizony szëgény Julcsát virrasztják.
– Gyërtëk lányok, öltözzünk fël fehérbe,
Vigyük ki a Julcsát a temetőbe.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésNyitraegerszeg, Egerszeg [Jelšovce]
HozzászólásA CSÉPLŐGÉPBE ESETT LÁNY

Annak ellenére, hogy a cselekmény drámai, nem mondható balladának. Az egész magyar nyelvterületen elég egységesen elterjedt balladás ének. A legtöbb változat szövege évszámmal kezdődik: „Ezernyolcszázhatvanötödik évbe, / Mi történt a berecskei nagy kertbe.” A szövegben említett évszámok néha korábbiak, pl. néhol 1842 is szerepel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az esemény valóban akkor történt. A cséplőgép használata nálunk a XIX. század 70-es éveiben kezdett elterjedni, így a történet csak utána válhatott általánossá. A Nyitra-környéki magyar falvakban kilenc változatát sikerült rögzítenünk. Ezeket három különböző dallamra énekelték. Az Alsóbodokon feljegyzett változatoknál mind a három dallamtípus előkerült. Az egyik alsóbodoki változatunk érdekessége, hogy a gépész is oka a balesetnek, mert nem akarja megállítani a gépet.
A balladás dal változatainak túlnyomó többsége, izometrikus 11 szótagszámú sorokból áll, nem kimondottan ehhez a balladához kötődő dallamok. Leg-gyakrabban új stílusú A B B A szerkezetű, plagális dúr vagy eol dallamok. A legtipikusabb ilyen dallam az a), amelynek közeli változatát Járdányi Pál könyvében /1/ is megtaláljuk. Az 1 (2) 2 kadenciájú c) dallam változatát Kodály Zoltán 1916-ban Gímesen jegyezte le az akkor 17 esztendős Reczika Teréztől. Dobszay László ezt a dallamot katalógusában /2/ a IV (A) /23 dallamcsaládba sorolja, és úgy jellemzi, mint a XIX. századi „ponyvahistória” szövegekkel kapcsolatos dallamot.
Egy szlovák nyelvű változata: Sl. ľud. piesne III. 819. sz. Három versszaka szó szerinti fordítása a magyarnak, dallama is közismert, új stílusú magyar dallammal egyezik.
Legkorábbi feljegyzése: 1891.

JEGYZETEK

/1/ Járdányi Pál: Magyar népdalstílusok, Budapest, 1961., II/ 14.v
/2/ Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., II. 564. o.v
AdatközlőCzigány Istvánné Magát Ilona
Születés éve1907
Gyűjtés éve1979
Leltári számGYIA_022_033-c
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot Nyitra-vidéki népballadák
AlcímCsináltassunk hírharangot Nyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55686
Módosítás dátuma2014. április 8.

Hibát talált?

Üzenőfal