Országrészek
A szabadban játsszák, fiúgyerekek, zsebkéssel vagy nagyobb késsel, általában négyen-öten. Rajzolnak a földre egy kb. 2 méter átmérőjű kört, esetleg – a játékba bekapcsolódó gyerekek számától függően – nagyobbat is. A kört sugarakkal annyi egyenlő részre osztják, ahányan játszanak. Mindegyik játékos választ magának egy részt, melybe beleáll. Ez az ő „országrésze“. Az egyes országrészeknek nevet is adnak, például: Csehszlovákia, Magyarország, Szovjetunió, Németország, Anglia, stb. A kör közepére rajzolnak még egy kisebb, kb. 5-7 centiméter átmérőjű köröcskét is.
Például hat játékos esetén a kör így néz ki:
A játékot bármelyik gyerek kezdheti. A kör területén – a körben vagy a körön kívül állva – a kést hegyével a földbe vágja. A kést bárhogyan dobhatják, csak nyelénél fogva nem. Rendszerint a penge végénél fogják úgy, hogy a kés éle a dobó felé legyen. Ha a kés nem áll meg a földben, vagy megáll ugyan, de olyannyira ferdén, hogy a nyél vége és a talaj közti távolság kétujjnyinál kevesebb, a dobás sikertelennek számít, és a következő játékosé a dobás joga. Amennyiben a kés a „csíkon“ fúródott a földbe, szintén a következő játékos dob.
Sikeres dobás esetén a játékos a kés földbe fúródási pontján keresztül meghúzza a kör sugarát. Játszótársának ily módon kettészelt országából (v. országrészéből) bármelyik részt választhatja. Ez általában a nagyobbik rész, melyet ha országával határos területről van szó, azonnal hozzácsatol. Ebben az esetben a volt határt általában törölni szokták, néha azonban meghagyják, mégpedig azért, nehogy a soron levő játékos sikeres dobása esetén az egész terület, illetve annak jelentős része elvesszen. Ha a játékos véletlenül vagy akár készakarva is a saját országába dobja a kést, a kettészelt területet szintén „legyarmatosíthatja“ magának, vagyis saját területén belül is húzhat határvonalat. Természetesen nagyon gyakori eset, hogy a játékos országától távolabb eső területekre, „gyarmatokra“ tesz szert. Ezeket a területeket ugyanúgy, mint az országát is, nevének kezdőbetűivel jelöli. Dobás alkalmával minden játékos arra törekszik, hogy a másiknak csak olyan kis rész maradjon, amelybe fél lábbal nem tud beleállni. Ebben az esetben az országát vesztett játékos kiesik a játékból, s a nagyobb területrésszel együtt a kis rész is az illető játékosé lesz.
1.
Az országok szétosztása.
1. játékos 1. dobás.
2.
Az 1. dobás utáni határ.
1. játékos 2. dobás.
3.
A 2. dobás utáni határ.
A 3.dobás (az 5. részbe) – sikertelen.
2. játékos 1.dobás
4.
Az 1. dobás utáni határ.
2. játékos 2. dobás.
5.
A 2. dobás utáni határ.
A felmaradó részbe nem lehet beleállni – az 5. játékos kiesik.
2. játékos 3. dobás.
6.
A 3. dobás utáni határ.(gyarmatosítás).
A 4. dobás (a 4. részbe) – sikertelen.
3. játékos 1. dobás.
A 6. játékos kiesik.
7.
Az 1. dobás utáni határ.
3. játékos 2. dobás
(a 4. részbe) – sikertelen.
4. játékos 1. dobás
8.
Az 1. dobás utáni határ.
4. játékos 2. dobás.
A felmaradó részbe nem lehet beleállni, de a játékos nem esik ki.
9.
A 2. dobás utáni határ.
4. játékos 3. dobás – sikertelen.
1. játékos 1. dobás (a kis körbe)
10.
Az 1.dobás utáni határ.
Győz az 1. játékos.
Akinek a kést sikerül a nagy kör közepébe rajzolt kis körbe dobnia, azé az egész „világ“, illetve minden ország(rész) vagy gyarmat, tehát ő a győztes. Hasonlóképpen győztesként kerül ki a játékból az is, akinek „gyarmatosítással“ minden egyes országot sikerül megszereznie.
Tallós, 1968 / Kohúth István (14)
VÁLTOZATOK:
GYARMATOK
Ugyanúgy játsszák, mint az előző változatot, a különbség csupán ennyi: Az országrész vagy gyarmat kettészelési vonalát a kés pengéje által meghatározott irány szabja meg, tehát
ez a vonal nem szükségszerűen a kör sugara.
Tallós, 1968 / Páleník Edit (14), Páleník Éva (12)
DARABOLÓ
Ketten játszották. A földre rajzoltak egy kb. 75 centiméter sugarú kört, és az átmérő meghúzásával két egyenlő részre osztották. Az egyik rész volt az egyik játékosé, a másik pedig a másiké. A játékot a megegyezés szerint bármelyik gyerek kezdhette. Beállt a tulajdonát képező félkörbe, és a nyelénél tartott kést belevágta vagy csak egyszerűen beleejtette ellenfele földjébe. A dobás csak akkor volt érvényes, ha a kés a határvonalakon belül hegyével belefúródott a földbe, és nyelének vége a földtől legalább kétujjnyira volt. Ezután a dobó törölte az eddigi határt, s a kés pengéjének irányában újat húzott helyette. Az ellenfél ily módon kétfelé szakított területe közül bármelyiket elfoglalhatta, és a sajátjához csatolhatta. Ha a foglalt terület nem volt határos a dobó eddigi területével, azt „gyarmatinak nevezték. Ha a kés a körvonalon (vagy a megegyezés szerint bármely vonalon) fúródott a földbe, a dobó győzött, övé lett az összes terület. Ha azonban a kés a saját földrészébe fúródott bele, az ellenfél győzött, övé lett az egész kör.
1.
A terület szétosztása.
1. játékos 1. dobás.
2.
Az 1. dobás utáni határ
1. játékos 2. dobás
3.
A 2. dobás utáni határ.
1. játékos 3. dobás – sikertelen
4.
A 3. dobás utáni határ
2. játékos 1. dobás
5.
Az 1.dobás utáni határ
2. játékos 2. dobás
6.
A 2. dobás utáni határ
A 2. játékos győzött
Amíg az ellenfél bele tudott állni saját birodalmába, és onnan el tudta végezni a dobást úgy, hogy lába nem érintette a határvonalat (a sarkára is állhatott), nem esett ki a játékból. Ha azonban a területe már oly kicsire zsugorodott, hogy sarokkal sem fért bele, a játékot elveszítette. Egy-egy játékos a dobást addig ismételte, míg hibát nem követett el.
Zsigárd, 1972 / Tímár Imre (37)
KÉSDOBÁLLÁS
A játékosok a kettészelt területből mindig csak a kisebb részt csatolhatják a saját területükhöz, illetve foglalhatják el.
Nagymácséd, 1971 / Miklós Tibor (12)
