Móricka
Alakoskodás több főszereplővel
Inkább lányok szokták játszani. Kijelölnek maguk közül egy „Mórickát“, egy „tanítót“ és egy vagy több „súgót“. Ezután a gyerekek – mintha osztályban lennének – leülnek egymás mellé, Móricka kivételével, aki a tanulóktól kissé távolabb állva várakozik. A tanító a tanulókkal szemben áll. A párbeszédet ő kezdi:
Tanító: Gyerekek, ki hiányzik?
1. súgó (feláll): Osztálylétszám három, hiányzik Móricka!
Tanító: Már megint az hiányzik?
A tanító szavaira megjelenik Móricka az osztály képzeletbeli ajtaja előtt. Kezével kopogtat, közben mondja: Kopp-kopp-kopp!
Tanító: Ki az? Tessék bejönni. (Móricka bejön.) Hol voltál?
Mórika: Tanító elvtárs, kérem, beleestem a sárba.
Tanító: Hogyan estél bele?
Móricka: Hát úgy, hogy egyet líptem előre, kettőt hátra, és már benne is vótam.
Tanító: És hogyan jöttél ki?
Móricka: Kettőt líptem előre, és egyet hátra, és kigyüttem.
Tanító: Na, hát akkor ülj le! (Móricka leül.) Most számtanóránk van. Móricka felel. (Móricka feláll.) Mennyi kettő meg három?
1. súgó (súg): Öt.
Móricka: Öt.
Tanító: Hat meg hat?
2. súgó (súg): Tizenkettő.
Móricka: Tizenkettő.
Tanító: Ezer meg ezer?
1. súgó (súg): Háromezer
Móricka: Háromezer.
Tanító: Nyolcszáz meg nyolcszáz?
2. súgó (súg): Nyócszázezer.
Móricka: Nyócszázezer
Tanító: Kétszáz meg kétszáz?
1. súgó (súg): Hatszáz.
Móricka: Hatszáz.
Tanító: Kimehettek, vége a tanításnak.
Az osztályból mindenki kimegy, majd kis idő múlva visszaülnek a helyükre. Amikor belép a tanító, felállnak.
Tanító: Üljetek le. (Leülnek.) Most biológia van. Móricka felel.
Móricka: Má megin én?
Tanító: Igen, te! Hány májad van?
Móricka: Kettő.
Tanító: És miért?
Móricka: Azért, tanító elvtárs, mert magának is van egy, meg nekem is van egy.
Tanító: Hány szíved van?
Móricka: Három.
Tanító: És miért?
Móricka: Azért, tanító elvtárs, kérem, mert nekem is van egy, meg a másik két súgónak is.
Tanító: Hány lábad van?
Móricka: Hát tanító elvtárs, kérem, nekem nígy van.
Tanító: És miért?
Móricka: Há mer nekem is van kettő, meg a másik súgónak is van kettő.
Tanító: Kimehettek, gyerekek.
Újra kivonul mindenki, majd ismét bejönnek. Következik a harmadik óra.
Tanító: Most olvasásóránk van. Móricka felel.
Móricka: Há má megin én felellek?
Tanító: Mondd el a verset!
Móricka: Este van, este van… Jaj, tanító elvtárs, kérem, nekem haza köll menni, mer a anyukám mondta, hogyha este van, menjek haza.
Tanító: De ez csak a versben van. Mondd még egyszer!
Móricka: Este van, este van… Jaj, tanító elvtárs kérem, nekem haza köll menni.
Tanító: Kezdd még egyszer, mondtam, hogy ez csak a versben van!
Móricka (sírva): Este van, este van… Jaj, tanitó elvtárs, kérem, de nekem igazán haza köll menni.
Tanító: Hát ha este van, akkor menj haza! (Kilódítja Móric kát.)
Természetesen a párbeszédek megfogalmazása és a súgók bekapcsolódása a játékba a gyerekek rögtönzőkészségétől függ. Tetszés szerinti ideig játsszák.
Zsigárd, 1972 / Bácsai Lívia (12)
Megjegyzés:
Feltételezhetően valamely iskolai tréfás jellegű színpadi jelenet hatására keletkezett játék. (Gágyor József)
