Labdaiskola

Általában lányok játsszák, tetszés szerinti számban. A játékos a fal elé áll, és a következő rendszer szerint dobálja, illetve veregeti a falhoz a labdát:

1. Jobb és bal kezét összekulcsolva két tenyerében tartja a labdát. Ebből a tartásból a labdát a falhoz dobja, s amikor az visszapattan, összekulcsolt kézzel visszaüti, aztán az újra visszapattanó labdát elkapja.
2. A játékos két egymás mellé tett markában van a labda. Ebből a tartásból a labdát a falhoz dobja, s amikor az visszapattan, két tenyerét összetéve a bal vagy jobb kézfejével egyszer visszaüti, aztán újra elkapja a labdát.
3. Egyik kezével a labdát a falhoz dobja, az elpattanó labdát valamelyik kézfejével visszaüti, aztán elkapja. Ez az ütés úgy is elvégezhető, hogy a játékos bal kezébe fogja a labdát, kissé feldobja, s jobb kezefejével a falhoz üti.
4. „Hátos.“ A játékosnak a háta mögött átnyúlva kell a labdát a falhoz dobnia.
5. „Fejes.“ A játékos egyik kezével a falhoz dobja a labdát, a visszapattanó labdába belefejel, s végül elkapja.
6. A játékos jobb kézzel a falhoz dobja a labdát, s amikor az visszapattan, jobb tenyerével újra a falhoz üti, majd elkapja.
7. „Bütyök.“ A játékos a bal kezébe fogott labdát kissé feldobja, s ökölbe szorított jobb kezének középső részével (az első ujjpercek sora) a falhoz üti, aztán elkapja.
8. „Térgy.“ A játékos a labdát két kézbe fogja, térdével a falhoz üti, aztán elkapja.
9. „Kis forgó.“ A játékos jobb vagy bal lábát térdben behajlítva felemeli, s alatta dobja a labdát a falhoz.

Az előzetes megegyezés szerint a „kis forgó“ helyett „nagy forgót“ is lehet játszani. Ekkor a játékos két kézzel a falhoz dobja a labdát, gyorsan fordul egyet, s a visszapattanó labdát elkapja.
Az egyes dobások vagy ütések után nem feltétlenül szükséges, hogy a játékos elkapja a labdát. Ha elég ügyes, az ütéseket megszakítás nélkül is végezheti. Az sem kötelező, hogy a faltól visszapattanó labdába úgy üssön vagy fejeljen, hogy a labda ismét a falat érje. Ha valakinek
valamely ütés nem sikerül, a labdát átadja a következő játékosnak, s ha ismét rákerül a sor, a játékot attól az ütéstől folytatja, amelyiknél előzőleg elrontotta.
Aki a kilenc ütésfajtát eljátszotta, arról a gyerekek azt mondják, hogy „kijárto a eső osztájt“.
Az első osztály kijárása után a játékos a második, harmadik, negyedik stb. osztályba lép. Az egyes osztályokban a dobás-, illetve ütésfajták ugyanolyanok, mint az első osztályban, eltérés csupán végrehajtási módjukban és számukban mutatkozik.

Az egyes osztályok áttekintése:

2. osztály – Az első osztálytól csupán abban különbözik, hogy minden ütést kétszer játszanak.
3. osztály – Az első ütésből kilencet, a másodikból nyolcat, a harmadikból hetet, a negyedikből hatot, az ötödikből ötöt, a hatodikból négyet, a hetedikből hármat, a nyolcadikból kettőt, a kilencedikből egyet játszanak.
4. osztály – Mind a kilenc dobás-, illetve ütésfajtát jobb lábon állva játsszák végig.
5. osztály – A dobás- és ütésfajtákat bal lábon állva játsszák végig.
6. osztály – A falról visszapattanó labdát mindig jobb kézzel kapják el.
7. osztály – A labdát bal kézzel kapják el.
8. osztály – Jobb lábon állnak, s a labdát mindig bal kézzel kapják el.
9. osztály – Bal lábon állnak, s a labdát mindig jobb kézzel kapják el.
10. osztály – Ugyanaz, mint az első osztály, azzal a módosítással, hogy minden egyes dobás- és ütésfajta első vagy utolsó elemeként az első ütést is játsszák.
11. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a második ütésfajta.
12. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a harmadik ütésfajta.
13. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a negyedik dobásfajta.
14. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel az ötödik dobásfajta, illetve a fejelés.
15. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a hatodik ütésfajta.
16. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a hetedik ütésfajta.
17. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a nyolcadik ütésfajta.
18. osztály – Minden dobás és ütés mellett szerepel a kilencedik dobásfajta.
19. osztály – „Falérintős.“ Ugyanaz, mint az első osztály, azzal a különbséggel, hogy az egyes ütések vagy dobások után a labdának most már feltétlenül hozzá kell érnie a falhoz.
20. osztály – „Csattanós.“ Minden ütés, illetve dobás (fejelés) elvégzése után (a labda elkapása előtt) egyet tapsol a játékos.

Ritkábban még további két osztállyal is találkozunk:

21. osztály – „Guks.“ Guggolva játsszák végig az első osztályt.
22. osztály – „Csuki.“ Az első osztály ismétlése, miközben a dobások, illetve ütések pillanatában a játékos mind a két  szemét becsukja.

Akinek a leghamarabb sikerül kijárnia a 22 osztályt, az győz.

Vezekény, 1967 / Nagy Emma (13)

VÁLTOZATOK:

LABDAISKOLA

A játékos a fal elé áll, egymás mellé tett két tenyerében tartja a labdát. Minden egyes dobás-, illetve ütésfajtát megnevez:
1. „Eső“  – A labdát a leírt tartásból alulról felfelé a falhoz dobja, majd amikor visszapattan, elkapja.
2. „Másik“ – Ugyanezt megismétli.
3. „Harmadik“ – Harmadszor is ismétli.
4. „Csattanó“ – Miközben a labda a falról visszapattan, a játékos egyet tapsol.
5. „Vaskapu“ – Mielőtt a játékos a visszapattanó labdát elkapná, ujjait egy pillanatra egymásba fűzi.
6. „Mellköröszt“ – A labda elkapása előtt a játékos a mellén keresztbe teszi a kezét.
7. „Fölütő“ – A bal kézben tartott labdát kissé feldobja, majd jobb tenyerével (tehát nem az ujjaival) a falhoz üti.
8. „Ugrató“ – A játékos a labdát a falhoz dobja, s csak akkor kapja el, a mikor az már a földet érve visszapattan.
9. „Csattogató“ – A játékos bal kezével feldobja a labdát, s jobb tenyerével a falhoz üti.

Ez eddig az első osztály. A játék folytatása a második, harmadik stb. osztály. Az egyes osztályokban a leírt dobás-, illetve ütésfajták megmaradnak, csupán számukban áll be változás.

A játék további osztályainak áttekintése:

2. osztály – Ugyanaz, mint az első osztály, csak az első dobás kimarad, s a játékos a további dobásokat, illetve ütéseket kétszer játssza.
3. osztály – A „harmadik“-kal kezdődik. A játékos minden dobást háromszor ismétel.
4. osztály – A „csattanó“-val kezdődik. A játékos minden dobást négyszer ismétel.
5. osztály – A „vaskapu“-val kezdődik. A játékos minden dobást ötször ismétel.
6. osztály – A „mellköröszt“-tel kezdődik. A játékos minden dobást hatszor ismétel.
7. osztály – A „fölütő“-vel kezdődik. A játékos minden dobást, illetve ütést hétszer ismétel.
8. osztály – Az „ugrató“-val kezdődik. A játékos minden dobást, illetve ütést nyolcszor ismétel.
9. osztály – A „csattogató“ ismétlése kilencszer.

Aki leghamarabb járja ki a kilenc osztályt, az győz.

Tallós, 1968, 1969 / Hakszer Erzsébet (13), Kutak Ilona (15)

CSÖMÖRCSAPI

A játékos a házfal (v. egyéb fal) elé áll körülbelül másfél méternyi távolságra. Arccal a fal felé fordulva a következő dobásokat végzi:
1. A labdát lazán összekulcsolt kezében maga előtt tartja, majd a falhoz dobja, miközben ezt mondja: „Csömör“! A visszapattanó labdát szintén két kézzel kapja el.
A következő négy dobás alapjában véve ugyanolyan, mint az első, ezért csupán változó részüket írom le:
2. A dobó most azt mondja, hogy „Csapi!“, és egyet tapsol.
3. A játékos a dobás után tenyerét rázza, közben ezt mondja: „Varga“!
4. Jobb kezével a jobb, ugyanakkor bal kezével a bal derekára üt, közben ezt mondja: „Plene“!
5. Kezével a háta mögött egyet tapsol. A mondott szó: „Zale“!
6. A játékos jobb kézzel dobja a labdát, azzal is kapja el. Ezt meg is mondja: „Jobb kéz“!
7. A labdát ismét jobb kézzel dobja, de ballal kapja el. Közben ezt mondja: „Bal kéz“!
8. Jobb lábát térdben behajlítva vagy előrenyújtva fölemeli, s alatta dobja át a labdát. Közben ezt mondja: „Jobb láb“!
9. Az előző dobás ismétlése a bal láb alatt. Szöveg; „Bal láb“!
10. A játékos bal kezét oldalra kinyújtja, aztán jobb kezével a háta mögött átnyúlva a falhoz dobja a labdát. A dobás neve: „Háti“!
11. A lazán összekulcsolt kézben tartott labdát a játékos a falhoz dobja, s mielőtt a visszapattanó labdát elkapná, gyorsan megfordul, és ezt mondja: „Fordulló“!
12. A labdát az előbbi tartással újra a falhoz dobja, de most hagyja, hogy leessen. A földről visszapattanó labdát kell elkapnia a következő szó kíséretében: „Leejtő“!
13. A leejtő bővítése úgy, hogy a földről visszapattanó labdát nem kapja el, hanem jobb tenyerével újra a falhoz üti, s közben ezt mondja: „Leejtő-visszavágó“!
14. Újra a falhoz dobja a labdát, s közben kettőt – vagy ha sikerül, többet is – tapsol. Tapsolás közben ezt mondja: „Sokszor csapi“!
15. A labdát jobb kezével a falhoz dobja, s mielőtt elkapná, kijelenti a játékegység végét: „Egy iskola“!

A leírt 15 dobásfajta alkotja az első iskolát. Sikeres elvégzése után a játékos megkezdheti a második iskolát, mégpedig a második dobásfajtától, azután a harmadik iskolát a harmadik dobásfajtától és így tovább. Az egyes iskolák utolsó dobását végezve a labdát mindig annyiszor üti vissza tenyerével a falhoz, ahányadik iskolát éppen befejezi.

Nemeskosút, 1970 / Puskás Erzsébet (14)

LABDAISKOLA

Szintén lányok szokták játszani. Az előző labdaiskoláktól eltérően ebben a változatban a labdát nem a falhoz, hanem a földhöz ütögetik. Minden játékosnak 10 iskolát kell kijárnia. Ezek a következők:
1. A játékos egymás mellé tett két tenyerével tízszer egymás után a földhöz ütögeti a labdát.
2. Ugyanez egy kézzel kilencszer.
3. Másik kézzel nyolcszor.
4. Váltogatva a kezeket, hétszer.
5. Egymás mellé tett két ököllel hatszor.
6. Ugyanez egy ököllel ötször.
7. Másik ököllel négyszer.
8. A játékos a labdát az egyik lába mellett a földhöz vágja. Ezzel egy időben – a labda érintése nélkül – lábával körívet ír le a labda felett, utána elkapja. Ezt háromszor megismétli.
9. Ugyanezt kétszer a másik láb mellett megismétli.
10. A játékos a labdát két kézzel a földhöz vágja, egyet perdül, s a felpattanó labdát elkapja. Ezt az iskolát nem ismétli.

Ha valaki hibázik, a játékot mindig a soron levő folytatja. Az illető játékos csak akkor kapcsolódhat bele újra a játékba, ha megint rákerül a sor. A játékot annak az iskolának az elején kell folytatnia, amelyikben a hibát elkövette.
Aki leghamarabb járja ki a tíz iskolát, az győz.

Sókszelőce, 1972 / Mitlik Gabriella (14)

FALRAVERŐSDI

A dobások, illetve ütések rendje:

1. „Tízes“ – A játékos bal kezével a falhoz dobja a labdát, majd a visszapattanó labdát jobb tenyerével megszakítás nélkül tízszer a falhoz ütögeti.
2. „Kilences“ – A játékos ujjait lazán egymásba fűzi, a tenyerére vett labdát kissé feldobja, majd ujjperceinek külső részével megszakítás nélkül kilencszer a falhoz ütögeti.
3. „Nyolcas“ – A játékos két egymás mellé tett markában van a labda. Ebből a tartásból a
labdát a falhoz dobja, aztán két tenyerét szorosabbra zárva a párhuzamos fekvésű hüvelykujjak külső részével megszakítás nélkül nyolcszor a falhoz ütögeti a visszapattanó labdát.
4. „Hetes“ – A játékos jobb lábát kissé felemeli, s az alatt dobja a labdát a falhoz. Ezt hétszer
megismétli, közben a faltól visszapattanó labdát mindig két kézzel kapja el.
5. „Hatos v. öklös“ – A játékos ökölbe szorított és egymás mellé tett két kezével hatszor egymás után a falhoz ütögeti a labdát.
6. „Ötös“ – A hatostól csupán abban tér el, hogy az ütést – melyet ötször kell ismételni – a játékos a bal öklével végzi.
7. „Négyes“ – A játékos jobb kezével átnyúl a dereka mögött, s így dobja a labdát a falhoz. A dobást négyszer ismétli.
8. „Hármas v. kétöklös“ – Az egymás mellé helyezett két ököl alsó részével történik az ütés, háromszor egymás után.
9. „Kettes“ – A játékos a falhoz dobott s onnan visszapattanó labdát kétszer egymás után visszafejeli. A két fejelés közben a labdát el is kaphatja.
10. „Eggyes“ – A játékos a falnak hátat fordítva két kézzel dobja a labdát a falhoz. A dobás elvégzése után azonnal megfordul, úgy, hogy a visszapattanó labdát már újra a fal felé nézve
kapja el. Mielőtt a labdát elkapná, egyet tapsol.

A játék eddig leírt része alkotja az „első iskolát“. Rossz ütés, illetve dobás esetén mindig a
soron levő játékos kapja meg a labdát. A második iskola csupán abban különbözik az első iskolától, hogy minden ütésből csak egyet végeznek, továbbá abban, hogy csak minden harmadik ütés után szabad a játékosnak megállnia. (Tehát: 10-9-8; 7-6-5; 4-3-2; 1.) Rossz
dobás esetén az egész iskolát elölről kezdik. A harmadik iskola csak ritkábban fordul elő. Ugyanúgy játsszák, mint a második iskolát, azzal a különbséggel, hogy a labdát nem a falhoz veregetik, hanem a levegőbe ütik.

Diószeg, 1970 / Csanaky Eleonóra (12)

ISKOLÁZÁS

Tíz dobásból, illetve ütésből áll. Ezek a következők:

1. „Tízes“ – A játékos egymás mellé tett két tenyerével tízszer egymás után a falhoz üti a labdát.
2. „Kilences“ – A játékos ujjait egymásba fonja, s ujjperceinek külső részével kilencszer a falhoz ütögeti a labdát.
3. „Nyócas“ – Két kezét tenyérrel összeteszi, hüvelykujjaival keresztet formál, s a felső kezével nyolcszor a falhoz ütögeti a labdát.
4. „Hetes“ – Két kezét tenyérrel összeteszi, s az egyik kézfejjel hétszer a falhoz ütögeti a labdát.
5. „Hatos“ – Jobb kezébe veszi a labdát, s a háta mögött átnyúlva hatszor egymás után a falhoz dobja.
6. „Ötös“- Ötször a falhoz fejeli a labdát. A visszapattanó labdát minden fejelés után elkaphatja.
7. „Nígyes“ – A labdát a falhoz dobja, s a visszapattanó labdát először bal, majd jobb kézzel üti. Ezt az ütést négyszer ismétli.
8. „Hármos“ – Egyik kezét ökölbe szorítja, s az ököl belső felével háromszor a falhoz üti a labdát.
9. „Kettes“ – Először a jobb, majd a bal lába alatt a falhoz dobja a labdát.
10. „Eggyes“ – Jobb kézzel a falhoz dobja a labdát, s mielőtt elkapná, egyet perdül. Ha a
játékot tovább is folytatják, akkor a kilencestől kezdve végigjátsszák az egyesig, utána a nyolcastól az egyesig, a hetestől az egyesig stb., s végül az egyesből hármat dobnak.

Tallós, 1969 / Paulik Éva (15)

KENYEREZNI

Dobás-, illetve ütésfigurái:

1. A játékos egyik kezével a falhoz dobja a labdát, majd két kézzel elkapja.
2. A labdát ismét két kézzel dobja a falhoz, s amikor az visszapattan, egymásba kulcsolt ujjperceivel visszaüti, végül két kézzel elkapja.
3. A labdát két kézzel a falhoz dobja, s miután visszapattant, két tenyerét összetéve az egymás melletti hüvelykujjak percével (a körmeit a tenyerébe zárja) visszaüti a falhoz, majd elkapja.
4. A labdát a falhoz dobja, aztán jobb öklével visszaüti, s végül elkapja.
5. Az előző ütés bal ököllel.
Utána:
6. jobb kézfejjel,
7. bal kézfejjel,
8. két ököllel,
9. két tenyérrel.
10. A játékos a falhoz dobott labdába – miután visszapattant – belefejel, majd a faltól újra visszapattanó labdát elkapja.
11. A játékos a kezében tartott labdát most jobb térdével üti a falhoz, s amikor visszapattan, elkapja.
12. Az előbbi ütés a másik térddel.
13. A játékos jobb lábát elrenyújtja, s alatta dobja a falhoz a labdát.
14. Az előbbi dobás a bal láb alatt.
15. A játékos a jobb kezében tartott labdával átnyúl a dereka mögött, s így dobja a falhoz a labdát.
16. Az előbbi dobás ismétlése bal kézzel.
17. A játékos a labdát a falhoz dobja; mielőtt újra elkapná, egyet vagy kettőt tapsol.
18. A labdát két kézzel a falhoz dobja, aztán kezét motollaszerűen mozgatva ezt mondja: Varga, varga, sicc! Végül a visszapattanó labdát elkapja.
19. A labdát két kézzel a falhoz dobja, s mielőtt elkapná, először a háta mögött, aztán maga előtt is tapsol egyet.
20. A játékos a falnak hátat fordít, derekát hátrafeszíti, s így dobja a labdát a falhoz. A visszapattanó labdát ugyanebben a testtartásban kapja el. A játéknak ez az első része. A második részt a második dobásfigurától kezdik, és minden dobást (ütést) kétszer ismételnek, a harmadik részt a harmadik dobásfigurától kezdik és minden dobást (ütést) háromszor ismételnek, stb. A huszadik részt hússzor ismétlik. Aki leghamarább járja ki a húsz részt, az a győztes. A dobóhelyet vonallal jelölik.

Alsóhatár, 1972 / Hollósi Gyuláné (44)