Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Kislibáim, gyertek haza!

A szabadban játsszák. Választanak két „farkast“ és egy „gazdasszonyt“, a többiek a „libák“.
A gazdasszony a libák elé áll, a két farkas pedig a gazdasszony és a libák közti rész jobb és bal oldalán helyezkedik el az alábbi ábra szerint:


A felállás után a gazdasszony megpróbálja hazahívni a libáit; kérdéseket ad fel nekik, melyekre azok csoportosan felelnek.
– Kislibáim, gyertek haza!
– Nem megyünk.
– Miért?
– Féllünk.
– Mitől?
– Farkastól.
– Hol a farkas?
– Bukorba.
– Mit csináll?
– Mosdik.
– Mibe mosdik?
– Aranytálbo.
– Mibe türűközik?
– Kiscica farkábo.
– Kislibáim, gyertek haza! (Erősebben kiáltja.)
Erre a libák futni kezdenek a gazdasszony felé, a két farkas pedig rájuk támad. Az elfogott libákat a farkasok magukkal viszik farkasoknak, a többiek pedig visszamennek a helyükre.
A játék a leírt módon addig ismétlődik, míg a farkasok el nem fogják az összes libát.

Tallós, 1969 / Pék Erzsébet (14)

VÁLTOZATOK:

A játéknak találkozunk egy kissé hosszabb változatával is. Mielőtt a játékot megkezdenék, a farkasokat félreküldik, és a libák az „anyával“ megegyeznek abban, hogy csak milyen étel megnevezésére fognak hazamenni. Ha például a „mákos csikmákot“ választották, a
párbeszéd befejező része így alakul:
– Kislibáim, gyertek haza! Túrós rétesre (v. más)!
– Nem megyünk.
– Sóslapítusra (v. más)!
– Nem megyünk.
– Mákos csikmákro!
Erre a libák azonnal futásnak erednek.
Természetesen az anya a felsorolt példákon kívül több vagy kevesebb ételt is megnevezhet.

Tallós, 1968 / Hakszer Erzsébet (13)

KISGIDÁIM, GYERTEK HAZA!

Az előbbi változattól csak néhány mozzanatban és a szereplők megnevezésében különbözik. Szereplői a „gidák anyja“, a „kisgidák“ és egy „farkas“. Az első változatban leírt párbeszéd befejező részében az anya most – hogy kisgidáit hazacsalja – különböző gyümölcsneveket sorol fel, például:
– Hozok (v. hoztam) nektek barackot (v. szilvát, banántot, körtét, stb).
A kisgidák még a játék elején megegyeznek, hogy melyik lesz az a gyümölcsnév, amelyikre hazafutnak. Eltérően az előbbi változattól, az anya most nem tudja, melyik a kérdéses gyümölcsnév. Ha eltalálja, a gidák futásnak erednek feléje. Akit a lesben álló farkasnak sikerül a
gidák közül megfognia, ismétléskor az lesz az új farkas.

Nagyfödémes, 1971 / Buday Márta (15)

Párbeszéd-változatok:

– Gyertek haza, ludaim!
– Nem merünk.
– Miért?
– Félünk.
– Mitől?
– Farkastól.
– Hol a farkas?
– Erdőben.
– Mit csinál?
– Mosdik.
– Miben?
– Vérben.
– Mibe törülközik?
– Véres kendőbe.
Ekkor a „gazdasszony“ elkiáltja magát, hogy:
– Csűr haza, mákos csikmák!

Boldogfa, 1972 / Bohony Éva (15)

– Gyertek haza,kislibáim!
– Nem megyünk.
– Miért?
– Félünk.
– Mitől?
– Farkastól.
– Hol a farkas?
– Híd alatt.
– Mit csinál?
– Mosdik.
– Mibe mosdik?
– Véres tálba.
– Mibe törülközik?
– Véres kendőcskébe.
– Kislibáim,gyertek haza!

Nagymácséd, 1971 / Kovács Sándorné (42), Lancz Antalné (33)

– Kislibáim , gyertek haza!
– Nem lehet.
– Miért?
– Farkas ül a bukorba.
– Mit öszik?
– Kosfejet.
– Mibe mosakodik ?
– Ganélébe.
– Mibe törülközik ?
– Aranykendőbe.
– Libuskáim, gyertek haza!
– Nem megyünk.
– Adunk búzát (v. mást).

Nagyfödémes, 1971 / Skuril Gáspár (75)

– Gyere haza, szolgáló!
– Nem merek.
– Mitől félsz?
– Farkastól.
– Hol a farkas?
– Kert alatt.
– Mit csinál ?
– Kútat ás.
– Mibe mosdik ?
– Aranyos kis tálba.
– Mibe törülközik?
– Kiscica farkába.
– Buri, fiaim, buri, buri, buri!

Alsóhatár, 1972 / Mézes Lajosné (kb. 62)

GYERTEK HAZA, LIBUSKÁIM!

A szabadban szokták játszani, tetszés szerinti számban. Kijelölnek egy „gazdasszonyt“ meg egy
„rókát“, a többiek a „libák“. A gazdasszonnyal – tőle kb. 10-15 m-re – szembeállnak a libák, a róka pedig középtájt, tőlük oldalra húzódik meg. A szétállás után a gazdasszony hívni kezdi a libákat, majd figyelmezteti őket a róka közelségére, mire a róka előugrik, hogy a gazdasszony felé futó libák közül valakit elkapjon. Közben a libák a gazdasszony felhívására mindig gágogással felelnek, a róka szavaira szintén, ám ekkor már ez a gágogás az egyre inkább fokozódó félelem érzésével telítődik meg. Az énekes párbeszéd a következő:


Gyertek haza, libuskáim!
Gá-gá gá-gá-gá.
Erdőszélén róka jár kint.
Gá-gá gá-gá-gá.
Itt a, itt a vén róka,
Ki a libát megfogja.
Gá-gá gá-gá-gá.

Akit a szétfutó libák közül a róka megfog, az lesz az új róka, ő pedig beáll a libák közé, esetleg gazdasszony lesz belőle.

Pered, 1972 / Habán Mária (53)

KategóriaMozgásos játékok / fogócskák
MegyePozsony
TelepülésTallós [Tomášikovo], Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog], Nagymácséd [Veľká Mača], Nagyfödémes [Veľké Úľany], Alsóhatár [Dolný Chotár], Pered [Tešedíkovo]
GyűjtőGágyor József
Gyűjtés éve1968, 1969, 1971, 1972
AdatközlőPék Erzsébet (14), Hakszer Erzsébet (13), Buday Márta (15), Bohony Éva (15), Kovács Sándorné (42), Lancz Antalné (33), Skuril Gáspár (75), Mézes Lajosné (kb. 62), Habán Mária (53)
Leltári számgagyor-megy-a-gyuru-1-696-697-698
Forrás, adományozóGágyor József: Megy a gyűrű vándorútra I-II., Madách Kiadó, Gondolat Kiadó, Pozsony-Budapest, 1982
Rövid URL
ID87489
Módosítás dátuma2017. január 23.

Hibát talált?

Üzenőfal