Két vagy több gyerek játszhatja. A játék megkezdése előtt a földön az 1. ábra szerint kijelölik a pályát.
A játék menete a következő:
A kezdő játékosnak egy kis tárgyat (pl. cserép- vagy paladarabkát) az első kocka jobb sarka előtti, az ábrán A betűvel jelölt helyről az első kockába kell dobnia. Ha a tárgy nem esik oda, vagy a vonalra esik, a játékosok ezt „iszik“-nek mondják, és a soron következő játékost illeti a dobás joga.
Sikeres dobás esetén a játékos fél lábbal beleugrik az első kockába, s így fél lábon ugrálva lábával a tárgyat mindig a következő kockába löki át. Ha lábát véletlenül a vonalra teszi, vagy a tárgyat túllöki a kockán, akkor a dobást és az ugrálást – ha újra rákerül a sor – meg kell ismételnie.
A második dobásnál a tárgyat a második, a harmadik dobásnál a harmadik stb. kockába kell hajítani. A hátsó kockákban a játékos ugrás közben lábat cserélhet. Ekkor azonban vigyáznia kell, nehogy mindkét lába egyszerre érintse a földet.
A hatodik kockánál a játékos a tárgyat a pályán kívülre löki. Ezután a játékpálya előtti, az ábrán B betűvel jelölt helyről a pályának hátat fordítva háromszor „házot dob“. Amelyik kockába beleesik a tárgy, az a háza. Minden háznak csak egy tulajdonosa lehet. Éppen ezért a házzá lett kockákat a tulajdonos bekeresztezi, és megjelöli nevének kezdőbetűivel. A házba a játék további részében csak a tulajdonosa léphet be, de a tárgyat ő sem lökheti át rajta, hanem csak a metszőpontokon keresztül. Abban az esetben, ha például a második és a negyedik kocka már ház, a két egymással érintkező sarkot le kell vágni (lásd a 2. ábrát), és csak ezen a hídszerű részen szabad a tárgyat átlökni.

A nyilazott vonal jelöli a lábbal lökdösött tárgy útját.

A játékban az győz, akinek a legtöbb házat sikerül dobnia.

Tallós, 1969 / Bartakovics Zsuzsa (13), Pápay László (13)