Egyenlőre, két kettőre
A játékosok körbe állnak, s az alábbi dalocskát énekelve – annak negyed értékeire – egymásnak dobálják a labdát.
Egyenlőre,
Két kettőre,
Három hatra,
Hat kilencre,
Üsd ki tízre,
Tizenegyre,
Vörös király, Vas Peti
Hátba váglak,
Szaladj ki!
Akire a befejező negyed jut, a labdát a kezében tartva tízig számol. A többiek ezalatt szétfutnak. Mihelyt azonban a dobó kimondja a tízes számot, a futóknak meg kell állniuk, és nem szabad kimozdulniuk helyükről. A dobó még három lépést tehet a neki legmegfelelőbb irányban, aztán dob. Akit eltalál, az egy rossz pontot kap. Ha nem talál el senkit, ő kap rossz pontot. Az előzetes megállapodás szerint egy bizonyos pontszámnál (legtöbbször 5) a játékosok kiesnek a játékból. A játék ismétlését mindig az kezdi, akire előzőleg a labdát rádobták vagy rá akarták dobni, illetve – ha a megdobott játékos kiesik – a volt dobó.
Aki utolsónak marad meg a körből, az a győztes.
Sókszelőce, 1972 / Fülöp Lívia (13), Kun Klára (13), Morvay Edit (12)
VÁLTOZATOK:
EGY EGGYEDRE
Fiúk, lányok tetszés szerinti számban játsszák. Mindjárt a játék elején megegyeznek, hogy „hány fejük lesz“. Általában 5-10 fejben szoktak megállapodni.
Ezután körbe állnak úgy, hogy egymástól egy két lépésnyire legyenek, aztán valamelyikük játszani kezd a labdával. A labdát jobb felé haladva dobálják egymásnak, közben az alábbi versikét mondják:
Egy eggyedre,
Két kettedre,
Három hatra,
Hat kilencre,
Üsd ki tízre,
Tizenegyre,
Mátyás király,
Dobd meg gyorsan,
Leggyorsabban!
Akihez a „leggyorsabban“ kimondása után kerül a labda, elkiáltja magát: – Állj!
Erre a mondóka befejeztével szétfutó játékosoknak meg kell állaniuk, a dobónak pedig, aki a helyéről nem léphet ki, valamelyiküket el kell találnia a labdával. Akit a labda eltalál, annak „lent van egy feje“; ha nem érint senkit, akkor a dobó veszíti el egy fejét. Hasonlóképpen szegényebb lesz egy fejjel az is, aki a felszólítás után nem áll meg azonnal, ugyanúgy a dobó is, ha elmozdul a helyéről.
A játék egyéb szabályai az elõzõ változatéval azonosak.
Nemeskosút, 1970 / Puskás Erzsébet (14)
EGY ELŐRE, KÉT KETTŐRE
A gyerekek két egyenlő számú csoportra oszolva alkotnak egy nagy kört, ebben pedig egy kisebb kört. A kis körben állók egymásnak dobálják a labdát, közben az alábbi versikét mondják:
Egy előre,
Két kettőre,
Három hatra,
Hat kilencre,
Üsd ki tízre,
Tizenegyre,
Mátyás király
Dobbantóra,
Dobd meg jobbra,
Féloldalra,
Supp!
A versike utolsó szavára a külső körben állók szétfutnak, nehogy a benti játékos, aki erre a szóra kapta kézhez a labdát, valamelyiküket megdobja vele. Akit a benti játékos eltalál, az kiesik a játékból. Ha nem talál el senkit, a két kör helyet cserél, s a játék a leírt módon folytatódik.
Vágkirályfa, 1972 / Morovics Imréné (72)
A versike változatai:
A 4. sor után:
Aki akar
Szaladjon el
Jó messzire,
Bukta!
Vágsellye, 1971 / Fülöp Benő (55)
A 6. sor után:
Apuskádnak.
Anyuskádnak
Gyertyatartó,
Vaskupantó!
Diószeg, 1970 / Filó Margit (15)
A 6. sor után:
Vaskoppantó,
Gyertyatartó,
A fejedre
Egy nagy túró,
Kukk!
Tósnyárasd, 1970 / Takács Rudolfné (41)
EGY KETTŐRE
Mondókája:
Egy kettőre,
Két kettőre.
Három hatra.
Hat kilencre.
Kifutóra.
Befutóra,
Egy jó düfföt
A hátára
Somd oda!
Boldogfa, 1972 / Bohony Éva (15), Bohony Gusztáv (67)
Változat a 4. sor után:
Fuss ki tízre,
Tizennégyre,
Ha nem futsz ki,
Megdoblak!
Nagymácséd, 1971 / Sidó Lajosné (34)
