Zádor András

* Breznóbánya, 1912. dec. 23. / műfordító, irodalomtörténész, az irodalomtudományok  kandidátusa

A prágai Károly Egyetem jogi karán folytatott tanulmányait 1938-ban doktorátussal fejezte be. 1939–1943-ban jogi pályán dolgozott. 1943-ban behívták munkaszolgálatra, s onnan 1944-ben német koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugdíjba meneteléig (1970)   a prágai Kulturális Minisztérium tisztviselője, 1950-től 1961-ig a bp.-i Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója volt. Már a 30-as években részt vett a magyar–cseh irodalmi kapcsolatok építésében, Dénes Endre néven cikkeket írt cseh folyóiratokba (Kvart, Rozhledy, Kritický mìsíèník, Listy pro umìní a kritiku) a magyar irodalomról és a magyar–cseh kulturális közeledésről. Első műfordításai a po.-i Prager Kiadónál és a Szlovenszkói magyar írók antológiájában jelentek meg. 1945 után számos összefoglaló és monografikus tanulmányt, cikket tett közzé a cseh és szlovák irodalomról és  egyes  képviselőiről,  valamint  a cseh színház történetéről. Monográfiát írt Ivan Olbrachtról és Karel Èapekről. Prózai és verses antológiákat és monografikus versesköteteket állított össze, szerkesztett, látott el elő-, ill. utószóval és jegyzetekkel. Cseh modern prózát, verseket és drámákat fordított és fordít magyarra, részt vesz fordításainak televízióra, rádióra való átdolgozásában. A bp.-i Akadémiai Kiadónál megjelent Világirodalmi Lexikon cseh címszavainak írója, az egész cseh anyagnak a lexikon főmunkatársaként lektora volt. Életművéért 1989-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki. A Prágai Tükör megindulása óta (1993) a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és állandó munkatársa.

Művek: Olbracht, Bp. 1967; Karel Èapek, Bp. 1984.

Fordítások: Versek: Mintegy száz költeményt fordított magyarra cseh és szlovák költőktől. A versek különböző antológiákban, monografikus gyűjteményekben, folyóiratokban jelentek meg. Öt költészeti antológiát szerkesztett és válogatott: A modern cseh líra kincsesháza, Bp. 1959; A modern szlovák líra kincsesháza, Bp. 1966; Cseh költők antológiája, Bp. 1980; Cseresznyevirágok balladája. Szlovák költők antológiája, Bp. 1986; XX. századi cseh és szlovák költészet, Bp. 1986. – Fontosabb prózai műfordításai: Ivan Olbracht: Átokvölgye, 1938; uő: Nyikola Suhaj, a betyár, 1953; uő: Régi szép idők, 1955; uő: A legsötétebb börtön, Bp. 1968; uő: Hegyek és évszázadok. = Kárpátaljai trilógia, 1988; Vladislav Vanèura: Szökés Budára, 1938; uő: Szeszélyes nyár, Bp. 1974; Alois Jirásek: Régi cseh mondák, 1954; Karel Èapek: Betörők, bírák, bűvészek és társaik, 1956; uő: Meteor, Bp. 1962; uő: Egyszerű élet, Bp. 1963; uő: Kínos történetek, 1963; uő: Foltýn zeneszerző élete és munkássága (Sándor Lászlóval), Bp. 1980; Cseh elbeszélők, antol., válogatta, az utószót írta és fordította (többekkel), Bp. 1962; Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (első kiadás mint Élesen követett vonatok), Vladimír Páral: Teljesült kívánságok vására, Bp. 1978; Senki sem fog nevetni, antol., 1965; Ludvík Aškenázy: Emberek és emberkék, Bp. 1965; Jozef Škvorecký: Gyávák, Bp. 1967; Ladislav Fuks: Változatok sötét húrra, 1968; Norbert Frýd: Mexikó császárnéja, 1974; Feltámadt tetszhalottak. Tilalomtól szabadult cseh elbeszélők, vál. és ford. (Zádor Margittal), 2001; Jaroslav Hašek: Betyárhistória (többekkel), Bp. 2003, 2004. – Drámák: František Hrubín: Augusztusi vasárnap, Bp. 1960 (szính.bemutató 1963); Milan Kundera: Zárt ajtók mögött (Aczél Jánossal; szính. bemutató 1965); uő: Jakab és gazdája (szính. bemutató 1993); Ivan Klíma: A kastély, Bp. 1965; Karel Èapek – Pavel Kohout: Harc a szalamandrákkal (szính. bemutató 1966); Václav Havel: A leirat (színpadi előadás 1968). = Largo desolato, Bp. 1989; uő: A figyelemösszpontosítás csökkent lehetősége, Bp. 1969; Karel Èapek: R. U. R., Bp. 1974; uő: Három színmű, Bp. 1974; Bohumil Hrabal – Ivo Krobot: Szigorúan ellenőrzött vonatok (szính.bemutatók: 1991, 1993, 1997, 1999).

Irodalom: Czibor János: Írók és művek. (Az Átokvölgyéről és fordításáról), Hírl. 1958; Dobossy László: Cseh költők magyarul (A modern cseh líra kincsesháza, szerk. Z. A.), Nagyvilág 1960; uő: Csak a szívet hallani. Mai szlovák költők versei, Népsz. 1966; Szalatnai Rezső: Magyar könyvkiadás – csehszlovák irodalom, A Könyv, 1961/10; Egri Viktor: Olvasónapló. Cseh elbeszélők, ÚSZ 1962; Käfer István: Modern cseh elbeszélők, Nagyvilág 1963/8; Sziklay László: A modern szlovák líra kincsesháza, Kritika 1966/10; E. Fehér Pál: Nezval: Az éjszaka költeményei, Kritika 1966/10; uő: A cseh irodalom nemzedékei, Kritika 1981/1; Szántó György: Egy évezred költészete. Cseh költők magyarul, Hét 1981/24; Sándor László: A cseh líra ezredéves útja. Cseh költők antológiája, Nagyvilág 1981/11; uő: Karel Èapek. Zádor András monográfiája, MN 1985. máj. 3.; Vidor Miklós: A bensőséges korszerűség költője. Jaroslav Seifert, Nagyvilág 1986/12; Katarína Králová: Dve pozoruhodné antológie. Èeská a slovenská poézia v maïarèine, Nové Slovo 1987. ápr. 9; Fried István: A cseh és szlovák költészet magyar nyelvű antológiája, Nagyvilág 1987/10; Rácz Olivér: Vallomások a műfordítóról. A 75 éves Z. A. köszöntése, ISZ 1987/10.

M. T., M. J.