Váczy Péter
* Ruttka, 1904. március 17. – † Budapest, 1994. szeptember 28. / középkortörténész, műgyűjtő, egyetemi tanár, az MTA tagja
Elemi iskolai tanulmányait szülőhelyén kezdte, a középiskolát Kassán végezte el. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelmet és művészettörténetet hallgatott, 1928-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1927–1929- ben Bécsben, 1932–1933-ban Párizsban és Rómában, majd pedig Londonban és Zürichben folytatott tanulmányokat. 1929- től az MNM levéltári osztályának munkatársa, 1934–1940-ben a Magyar Országos Levéltár allevéltárnoka volt. 1937-től a budapesti egyetemen magántanárként koraközépkori nyugat-európai történelmet oktatott, 1940–1942-ben a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanáraként a középkori történelem előadója. 1942–1949 között a budapesti egyetemen középkori egyetemes történetet oktatott. A kommunista hatalomátvételt követően sokáig történelmet nem oktathatott, így 1949– 1961 között a művészettörténész-hallgatóknak adott elő. 1961–1968 között a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1940-től az MTA levelező tagja volt, de 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1989-ben levelezői tagságát visszaállították, 1990 májusában pedig rendes tag lett. Egyaránt foglalkozott a kora középkor egyetemes európai történetével, a hunok történetével, a magyarság őstörténetével, a magyar állam korai történetével, valamint a történelem segédtudományaival. Ő bizonyította be, hogy I. (Szent) István nem a pápától kapta a koronát, csupán az egyház feje hivatalosan is érvényesnek ismerte el Vajk királyságát. Munkatársa volt a Domanovszky Sándor által szerkesztett Magyar művelődéstörténet (1939) c. négykötetes összefoglalásnak is. Emellett néprajzi tanulmányokat is publikált, de a zeneelmélet is foglalkoztatta. Érdeklődött a középkor tárgyi kultúrája iránt is, a flandriai szövőszékekről, illetve a flandriai szövőiparról francia nyelven is publikált. Képző- és iparművészeti tárgyak gyűjtésével is foglalkozott. Gyűjteményét halála után a győri múzeumra hagyta.
Főbb művei:
A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, 1928;
A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon, 1932;
A középkor története, 1936;
Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában (In: Emlékkönyv Szent István király halálának
kilencszázadik évfordulóján I.), 1938;
A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben, 1941;
A magyar történelem korai századaiból,1994.
