Török Aurél, Ponori Thewrewk

* Pozsony, 1842. február 13. – † Genf, 1912. szeptember 1. / orvos, antropológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1892)

Ponori Thewrewk József fia, Ponori Thewrewk Emil és Ponori Thewrewk Árpád öccse, Ponori Thewrewk Aurél (1921. május 2. – 2014. október 8.) csillagász nagyapja. Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1867–1869-ben a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869-től a kolozsvári orvos–sebészeti akadémián az elméleti orvostan tanára, majd annak egyetemmé alakulása után, ugyanott 1872–1881 között egyetemi tanár (élettan). 1880-ban Pierre-Paul Broca (1828–1880) jeles francia antropológus párizsi intézetében töltött néhány hónapot. 1881–1912 között a budapesti egyetem bölcsészeti karán felállított embertani tanszék tanára, a budapesti embertani intézet és múzeum megalapítója. Idegen nyelveken (főleg németül) megjelent nagyszámú tudományos dolgozata, valamint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) révén neve külföldön is jól ismert. A darwinizmus korai híve. A magyarországi tudományos embertan megalapozója. 1883-ban átvette az MNM által felajánlott koponyagyűjteményt. Ugyanebben az évben kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, rendelje el a földmunkák során előkerült csontok bejelentését az Antropológiai Múzeumnak. Ezt a Fővárosi Tanács még abban
az évben engedélyezte. Antropológiai méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság embertani jellemzőivel. Az elsők egyike, aki biometrikai módszert és valószínűség-számítást az antropológiában alkalmazta. 1889-ben az Archiv für Anthropologie hasábjain elindított egy tanulmánysorozatot (végső terjedelme kb. 700 oldal), amely egyetlen ájnó koponyával foglalkozott (a minta gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójából származott). A genfi antropológiai kongresszus nyitónapja előtt hunyt el.

Főbb művei:
Az izomidegek végződése, 1866; Dolgozatok a kolozsvári n. k. tud. egyet. élet-szövettani intézetéből, 1876;
Anthropológiai füzetek, 1881;
Über ein Universal-Kraniometer, 1888;
Adatok az Árpádok testereklyéi búvárzatához, 1894;
Jelentés III. Béla magyar király és neje testereklyéiről, 1894;
Adatok az emberszabású lények koponya átalakulásához, 1894;
A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről, 1906.