Szabó Gyula
* Budapest, 1907. jún. 7. – † Prága, 1972. máj. 25. / festő, grafikus, költő
Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult, 1933-ban túrócszentmártoni és prágai kurzusokon sajátította el az alkalmazott grafika alapjait. A po.-i Masaryk Akadémia ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott, ahol az Académie Julient látogatta. A 2. vh. alatt Bp.-en többször kiállít, 1939-ben elnyeri a Szinyei Merse Pál Társaság „Kitüntető elismerését”. Míg a háború előtt főleg festett, a háború után elsősorban grafikai munkái váltak ismertté. Első nagy koncepciójú fametszetsorozata, az Ecce Homo, 1945–1946-ban jött létre. Később grafikái befelé forduló, meditatív jelleget öltenek. A Kozmosz és forma 14 lapja (1969), a Csontfigurák 21 lapja (1970) absztrakt formákban fejezi ki mondanivalóját. Életében főleg több száz lapból álló grafikai műve volt ismert mind belföldön, mind külföldön. Életművének azoban nem kevésbé fontos része a festészete, monotípiái, rajzai, illusztrációi, költészete, elméleti írásai. A bp.-i Magyar Nemzeti Galériában 1971-ben megrendezett gyűjteményes kiállítása már szinte lezárt éltművet mutatott be. Művészete nagy hatással volt a közelében feltűnt tehetséges fiatalokra, Bacskai Béla, Dúdor István első mestere volt.
Művek: Betű és forma, v. és rajzok, 1977; Szabó Gyula- breviárium, v., tan., rajzok, grafikák, 2001; Illusztrált könyvei: Berkó Sándor: Az ördög köpenyében, Losonc 1940; Oskar Wilde: Salome, 1957; Charles Baudelaire: Kytica z Kvetov zla, 1958; Zs. Nagy Lajos: Ének a tisztaságról, 1964; Rainer Maria Rilke: Piesne o láske a smrti, 1968; Duba Gyula – Szabó Gyula: Tűzmadár, 1997.
Irodalom: Haltenberger K.: Szabó Gyula, az ember és a művész, ISZ 1969/7; uő: Szabó Gyuláról, Művészet 1971/6; uő: Szabó Gyula 1907–1972, Művészettörténeti Értesítő 1975/2; Kubièka K.: Szabó Gyula, kétnyelvű monográfia, Po., Bp. 1972; Tomáš Strauss: Július Szabó, monográfia, tanulmány, kz. 1980 körül; K. K. K.: Betű és forma. Könyvillusztrációk, katalógus, tan., Losonc,1991; Ábelovsky, J.–Bajcurová, K.: Výtvarná moderna Slovenska 1890–1945, 1997.
K. K. K.
