Szabó Béla
* Nagymihály, 1906. szept. 21. – † Pozsony, 1980. okt. 16. / költő, író, újságíró
Az elemi iskola hatodik osztálya után szabóinas lett, a szakmának azonban hamarosan hátat fordított. 1949 febr.- tól nyugdíjazásáig (1970) az Új Szó szerkesztője volt.
Négy verseskötete jelent meg (Felszakadt gondolatok, 1928; Pipacs, 1929; Éhes vagyok!, 1931; Érett szegénység, 1935), az irodalmi elismerésért vívott küzdelme azonban csak prózaírói tevékenységében mondható viszonylag eredményesnek. A művészi megformálás tartós gondjai közé tartozott. Első prózai jelentkezése az Ezra elindul (1935) c. kétkötetes, önéletrajzi ihletésű regénye, melynek hőse egy nagymihályi zsidó fiú (Müller Ezra), aki a kisvárosi gettóvilággal és apja vallásos elfogultságával egyaránt szembekerült. Mesterséget tanul, de megunja szakmáját, s olvasmányai hatására az irodalomnak akar élni. A regény egyes epizódjai érdekesek, cselekménye azonban túlzsúfolt, s az aránytévesztés miatt érdektelenné válik. A 30-as évek végén írta A menyasszony c. művét, melyet később sem tudott túlszárnyalni. A kisregényt eredetileg színdarabnak szánta (A Reggel 1932 ápr.- ban részleteket közölt belőle, 1935-ben a komáromi műkedvelők előadták, majd rádiójáték formájában a szlovák rádió magyar adása is közvetítette). Első változata 1937-ben készült, egy évvel később a po.-i Magyar Újság folytatásokban közölte. Könyv alakban csak 1956-ban jelent meg, 1957-ben (Mladucha címmel) szlovákul is kiadták. A regény hősei a szegénység és a kiszolgáltatottság rabjai. Furcsa a regényhős Emma, Friedné cselédje, de furcsa a nagysága is, aki szegény és beteg zsidó asszony, nem is igazán nagysága, de mert tehetetlen, rászorul a cselédre. Emma ámokfutása akkor kezdődik, amikor egy éjszaka szobájába engedi az ablakán kopogó éhes csavargót, s megosztja vele mindenét. A találkozástól kezdve menyasszonynak érzi magát, azzal sem törődik, hogy a gyanús idegen közben meglopta. Életét a szeretetvágy tölti ki, mígnem balladába kívánkozó sorsa öngyilkosságban végződik. Bármennyire is Kosztolányi Édes Annájának oldalági rokona Emma (Turczel Lajos szerint a cseh Jarmila Glazarová Ádventjéhez hasonlítható a regény), a környezet, melyben a regényhős él, egészen más, mint a Kosztolányi vagy Glazarová festette környezet. Az elesettség, a nyomor és a szegénység kiált itt emberségért. Ifjúsági regényként vált sikeressé a Marci, a csodakapus (1955) c. műve, melyben egy kisdiák csodakapusnak álmodja magát. A felületes művészi megformálás és a tudatosság hiánya miatt olyan alkotásai is torzókká váltak, melyekben a saját élményanyag a meghatározó. A család kedvence (1958) c. művében a fasizmus embertelenségeit idézi, ám olyan erővel és részletességgel összpontosít az anyamotívumra, hogy maga a történet (az anya megmentése) elsikkad. Gyakran nemcsak a részletek szabdalják szét prózai írásait, hanem a romantikus megközelítés vagy az ideologizálás, sőt túlideologizálás is.
Művek: Az első ajándék, elb., 1951; Mint szemünk fényét…, r., 1953; Mocsár és láp helyén, rip., 1955; Az élet peremén, r., 1959; Napló 1956, cikkek, 1961; Ebek lázadása, r., Po.–Bp. 1964; Évek sodrában, r., 1967; Hűség, r., 1968; Párizsi ceruzajegyzetek, útinapló, 1970; Mindhalálig, r., 1972; A menyasszony, szm., 1974; Kenyér meg tej, vál. v., Po.–Bp. 1975; Nehéz búcsú, cikkek, elb., 1981.
Irodalom: Fábry Zoltán: Szabó Béla ötven éve. Regényballada. = F. Z. Stószi délelőttök, Po.–Bp. 1968; Turczel Lajos: Szabó Béla fejlődése 1945 után. = uő.: Írás és szolgálat, Po.–Bp. 1965; Dobos László: A menyasszony, Hét 1957. febr. 3.; Gály Iván: Sz. B. új könyvéről, ISZ 1959/4; Fónod Zoltán: Évek sodrában, ÚSZ 1967. okt. 21.; Szilvássy József: Nehéz búcsú, ÚSZ 1981. szept. 4.; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980, Bp. 1982.
F. Z.
