Surányi Géza

* Kondoros, 1890. febr. 2.  – † ? / publicista, kritikus, lapszerkesztő

Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Csehszlovákiába menekült, s itt a kormánytámogató aktivizmus egyik exponense lett. Az emigráció két szárnya (a szocdem és az agrár) közül ő a szocdemhez tartozott. A CSMTIMT vezetőségének hangadója, 1932-től az egyesület főtitkára, 1933-tól a Magyar Figyelő felelős szerkesztője s a rövid életű A Ma főszerkesztője volt. E lapokon kívül főleg A Reggelben és a Magyar Újságban publikált, s kritikákat és tört. tanulmányokat is írt. Emigráns társával, Váradi Aladárral terjedelmes könyvet adott ki a kisebbségi magyarság helyzetéről. Ennek első negyedében II. József korától 1918-ig mutatták be a magyar állami és politikai viszonyok fejlődését, s a legnagyobb hangsúlyt a nemzetiségi politikára, a polgári radikalizmusra és Károlyi Mihály működésére helyezték. A további részekben úgy vizsgálták  a csszl. magyar kisebbség helyzetét, hogy lépésről lépésre összevetették a mo.-i szlovákság előnytelenebb helyzetével, s ilyen alapon a hazai kisebbségi jogrendezést mintaszerűnek s nagylelkűen humánusnak minősítették. A könyvet a jobboldali ellenzéki és a kommunista sajtóban egyaránt szigorúan bírálták, s a szervilizmus mintapéldányának nevezték.

Művek: Magyar múlt és jelen különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban (Váradi Aladárral), 1928; Masaryk G. T. élete, működése és hatása (Darvas Sándorral és Váradi Aladárral), 1938.

Irodalom: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, 1973.

T. L.