Sellyei József
* Vágsellye, 1909. jan. 1. – † uo., 1941. márc. 6. / író
Kisparaszti sorban nevelkedett. Az érsekújvári gimnáziumot látogatta, nagyszülei halála miatt azonban kimaradt a harmadik osztályból, dolgoznia kellett otthon. 13 éves korától paraszti munkát végzett, gazdálkodott. A szegénység és a paraszti élet nehézségei egész életében gyötörték, szociálisan érzékennyé, szinte monotematikus íróvá, a parasztság szószólójává vált, korai halálával behatárolt írói pályájának egészén a parasztság sorskérdései és életkörülményei foglalkoztatták. Politikai gondolkodását is ezek a körülmények befolyásolták, kezdetben a szociáldemokratákhoz csatlakozott, majd az agrárpárt tagja lett. A körülmények hatására radikalizálódott, a Sarló mozgalom dokumentáris értékként becsülte írásait, benne látta a szlovákiai magyar paraszti valóság leghitelesebb ábrázolóját. 1939 után a magyar hatóságok politikailag megbízhatatlannak tartották, nélkülözött, íróként elhallgatott, tüdőbajban halt meg.
Autodidakta író, epikai őstehetség, apja és nagyapja állítólag a környéken ismert népi elbeszélő volt. Az irod.-ban mégis versekkel jelentkezett, húszévesen egy kötet balladisztikus, epikai ihletésű költeményt ad ki, melynek zömét a paraszti robot, a belőle kiszakadás igénye és lehetőségeinek formái ihlették. Jelentősebbnek prózája bizonyult. Írói hírnevét a romániai Korunk alapozta meg: közölte a Zsellérminiatűrök (1930) c. naturalisztikusan valósághű karcolatait a paraszti mindennapokról. A riport és a karcolat eszközeit ötvöző rövid látleleteit különféle címeken egybefoglalva (Nádihegedű, A magyar falu, Parasztminiatűrök stb.) más lapok is szívesen közölték (A Reggel, Magyar Újság, Az Út, Magyar Nap, Nyugat, Kelet Népe, Magyar Figyelő stb.). Fábry Zoltán a Lósorozás Gádoroson c. hosszabb elbeszélését a korszak legjobb szlovákiai magyar kisepikai művének tartotta. S. tehetséges elbeszélő, de írói kibontakozásának gátat szabott szegényes nyelvi-irodalmi műveltsége, a fegyelmezett és tudatos szerkesztés iránti érzéketlensége, a tényekhez való naturalisztikus ragaszkodás stb. Ezek a fogyatékosságok jelentősen mérsékelték legnagyobb epikai vállalkozása, az Elfogyott a föld alóla c. regény sikerét, s nehezítik aránylag gazdag életművének a recepcióját is. Csanda Sándor 408 tételes bibliográfiát állított össze műveiből. A kritikai közvélemény a Nádas házak (1931) c. kisregényét tartja legérettebb alkotásának.
Művek: Farsang legénye, v., Vágsellye 1929; Éjszaka írt novellák, elb., 1932; Elfogyott a föld alóla, r., 1936; Nádas házak, vál. elb. (szerk.: Csanda Sándor), 1957; Mellnek szögezett bicska, elb., Po. 2003.
Irodalom: Fábry Zoltán: Lósorozás Gádoroson. = F. Z.: ÖÍ 6; uő: Az igényesség műfaja. = F. Z.: ÖÍ 9; Csanda Sándor: S. J. élete és művei (bev. tan.). = S. J. Nádas házak, 1957; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002.
Sz. Z.
Hibát talált?
Üzenőfal
