Sadler József
* Pozsony, 1791. május 6. – † Pest, 1849. március 12. / botanikus, orvos, egyetemi
tanár
Gimnáziumi tanulmányai után előbb a pozsonyi irgalmasok gyógyszertárában volt segéd, azután Pesten végezte el a gyógyszerésztanfolyamot 1810-ben. 1812–1819-ben a pesti egyetem bölcsész-, majd orvoskarán tanult tovább, 1815-től Kitaibel Pál, később Schuster János mellett tanársegéd volt a vegy- és növénytani tanszéken. 1820-ban orvosdoktor és az MNM természetrajzi tárában segédőr, 1821-ben a tár vezetője lett és azt jelentékenyen gyarapította. Magyarországi és külföldi útjain növényeket, ásványokat és rovarokat gyűjtött. Herbáriuma 1839-ben több mint 28 000 fajt tartalmazott, ez lett az alapja a Magyar Természettudományi Múzeum növénygyűjteményének. 1832-ben mint helyettes, 1834-től haláláig mint rendes tanár Haberle Károly (1764–1832) utóda volt az egyetem botanikai tanszékén. Helyettesítőként 1832–1842-ben a vegytant is tanította, de megmaradt a múzeum őrének is. 1848-ban, a forradalom után az elsők között vállalta a magyar nyelvű oktatást és elsőként használt mikroszkópos metszeteket a demonstráláshoz. Foglalkozott flórakutatással, harasztokkal és gombákkal. Magyarország flórájának összefoglalása csak terv maradt. Megkezdte a rendszertani monográfiákat is, amikor értekezéseket írt a hazai harasztokról és pázsitfüvekről. Működésének fő jelentősége szervező, oktató és népszerűsítő tevékenysége, a nagy központi herbárium létrehozása, az exsiccaták (A magyar plánták szárított gyűjteménye) kiadása. Az egyetemi oktatásban Endlicher István progresszív rendszerét honosította meg, amely halála után is sokáig használatban maradt. Számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja volt. Több növényt is elneveztek róla (pl. budai nyúlfarkfű – Sesleria sadleriana, magyarföldi husáng – Ferula sadleriana, budai imola – Centaurea sadleriana). Öccse, Sadler Mihály (Pozsony, 1794 k. – Mogyorós, 1862) szintén orvos volt.
Főbb művei:
Verzeichniss, der um Pesth und Ofen wildwachsendenphanerogamischen Gewächse…, 1818;
Magyarázat a magyar plánták szárított gyűjteményéhez, 1824–1830;
Flora Comitatus Pestiensis I-II., 1825–1826;
De Filicibus veris Hungariae…, 1830;
Die Gräser Ungarns, gesammelt und für Botaniker und Oekonomen herausgegeben (2 füzetben) é. n
