Raisz Keresztély
* Toporc, 1766 – † Körtvélyes, 1849. augusztus 13. / útépítő mérnök, földmérő, barlangkutató
Mérnöki tanulmányait a budai Institutum Geometricumban végezte 1791-ben. Oklevele megszerzését követően előbb kamarai mérnök, majd Gömör és Kis-Hont vármegye tiszti főmérnöke lett. 1807-től az Esterházy-uradalmak kerületi mérnöke volt. Nevéhez fűződik a Torna-völgyén átvezető, Kassát Rozsnyóval összekötő közút egyik legnehezebb szakaszának, a szoroskői útnak a megtervezése és megépítése. Valamikor az 1790-es évek végén vagy 1801-ben tudományos alapossággal elsőként mérte fel az aggteleki Baradla-barlangot: alaprajzot és hosszmetszeti szelvényt készített róla, és részletes leírással látta el. Ez lett a barlang első, Görög Demeter Magyarország vármegyéiről kiadott térképgyűjteményében (Magyar Átlás, 1802) nyomtatásban megjelent térképe. 1807-ben megjelent a barlang térképének német, 1815-ben pedig az orosz feliratos változata is. Raisz tévesen feltételezte, hogy a barlang a tűz hatására jött létre, emiatt egyéb fontos és helytálló megállapításait is kételkedve fogadták. Életének utolsó időszakát Körtvélyesen családja és unokái körében töltötte. A falu határában álló családi síremléken ez olvasható: „Itt alusszák örök álmaikat RAISZ KERESZTÉLY mérnök, a Szoroskő műút építője, sz. 1766. mh. 1849 és neje SZONTAGH KRISZTINA”. Ez alatt következnek a házaspár gyermekei és unokái, a Raisz és a Lükő család tagjai.
