Politzer György
* Trsztena, 1903. május 3. – † Párizs, 1942. május 23/25. / filozófus
Apja körorvos volt Trsztenán, de még kis korában Nagyváradra, később Budapestre költöztek. Szegeden járt gimnáziumba, majd 1919 februárjától bekapcsolódott a baloldali diákmozgalomba, a kommün alatt katonaként harcolt. Az érettségit végül egy budapesti gimnáziumban tette le. Bécsben megismerkedett a pszichoanalízis két jeles képviselőjével: Sigmund Freuddal (1856–1939) és Ferenczi Sándorral (1873–1933), és ez hatással volt további pályájára. 1921-ben Párizsban telepedett le, ahol a Sorbonne Egyetemen filozófiát és pszichológiát hallgatott. 1923-ban megalapította a Revue de psychologie concrète c. folyóiratot. Diplomája megszerzését követően filozófiatanár volt Cherbourgban, Evreux-ben, végül Párizsban. 1929-ben a Francia Kommunista Párt tagja lett, később a francia ellenállási mozgalomba is bekapcsolódott. Az 1930-as évek elején Henri Barbusse (1873–1935) kommunista íróval és Romain Rolland (1866–1944) Nobel-díjas íróval elindította a munkásegyetemet (l’ Université Ouvrière de Paris), ahol marxista filozófiát adott elő. A németek kivégezték. A pszichoanalízisből kiindulva megalkotta a „konkrét pszichológia” nevű irányzatot. Elmélete, mely szerint az emberek nem elvont lények, hanem mindenki a saját állandó drámáját és a konfliktusok sorozatát éli át egyik megalapozója lett Jean-Paul Sartre (1905–
1980) francia filozófus és író egzisztencializmusának. Franciául írt munkái közül néhány magyarul is megjelent.
Főbb művei:
Critique des fondements de la psychologie. La Psychologie, la Psychoanalyse, 1928;
Fin d’une parade philosophique. Le Bergsonisme, 1928;
Revolution et contre-révolution au XXe siècle. Reponse a „Or et sang” de M. Rosenberg, 1941;
Principes élémantaires de philosophie (magyarul 1949-ben jelent meg A filozófia alapelemei c.);
La crise de la psychologie contemporaine, 1947;
La philosophie et les mythes. Les fondements de la psychologie, 1969;
A filozófia és a mítoszok (tanulmányok, válogatta Mátrai László), 1972.
