Petzval Ottó
* Szepesbéla, 1809. január 6. – † Budapest, 1883. augusztus 28. / mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1858)
Petzval József öccse. Iskolai tanulmányait Késmárkon kezdte, a gimnáziumot Lőcsén, a Királyi Akadémiát Kassán végezte. Eredetileg orvos akart lenni, de bátyja tanácsára a mérnöki pályát választotta. A pesti Institutum Geometricumban szerzett mérnöki oklevelet. [Diákkorában a gellérthegyi csillagvizsgálóban Tittel Pál (1784–1831) mellett gyakornok is volt, 1835-ben pedig a jeles osztrák csillagásznál, Littrownál doktorált, ennek köszönhetően tanári pályafutásának utolsó évtizedében csillagászatot is tanított.] Gyakorlati pályára azonban nem lépett, hanem kiváló előadói képességeit felhasználva az egyetemi oktatói munkát választotta. 1837–1850-ben az Institutum Geometricum, 1851–1857-ben a József-ipartanoda mechanika– géptan–géprajz tanára. 1858-ban a pesti tudományegyetemen a felső mennyiségtan tanára. 1872–1883 között a csillagászati tanszéket is vezette, ahol elsősorban a szférikus csillagászatot és az égi mechanika elemeit oktatta. Jelentős szerepe volt abban is, hogy sok hallgatója érdeklődni kezdett a csillagászat iránt. 1883-ban ment nyugdíjba. Tudományos érdeklődése elsősorban az erőgépek szerkesztésének matematikai elméletére irányult.
Az elsők között írt magyar nyelvű egyetemi tankönyveket, amelyek közül a felsőbb mennyiségtani és géptani kézikönyvek a maguk korában alapvető jelentőségűek voltak. Akadémiai székfoglalóját 1859. július 18-án A gőzgépek feltalálásáról, szerkesztéséről és megítéléséről címmel tartotta. A Csillagászat elemei… c. könyvét (a kézzel írt bejegyzés szerint) 1881-ben egy Pozsonyban tanuló nyolcadikos gimnazista, Kövesligethy Radó (Ógyalla) kiváló tanulmányi eredményeiért jutalmul kapta; ez a példány ma az ELTE Csillagászati Tanszékének könyvtárában található.
Főbb művei:
Vízerő és vízépítészettan. Hydraulika és Hydrotechnika, 1850;
Felsőbb mennyiségtan (I – IV.), 1850;
Elemi mennyiségtan (az MTA nagydíját nyerte), 1856;
Erő- és géptan (az MTA megosztott nagydíját nyerte), 1861;
Csillagászat elemei, különös tekintettel a matematikai földrajzra…, 1875.
