Pávai Vajna Gábor
* 1851. február 18. Debrecen, – † 1913. május 31. Pozsony / orvos-sebészdoktor, szülészmester, a pozsonyi magyar királyi országos kórház főorvosa.
Debrecenben született, középiskoláit is ott végezte, azután 1869-ben az orvosi pályára lépett és a Pesti Egyetemen hallgatta az orvosi tudományokat. Ezen idő alatt kétszer nyert pályadíjat kórbonctanból és megkapta az állami 300 forintos ösztöndíjat a vizsgálatok letétele után három évre. Tanulmányainak bevégezte után a Korányi Frigyes egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint tanársegéd első ösztöndíjas gyakornokká, 1879-ben pedig első tanársegéddé nevezték ki. E minőségben működött 1882 május haváig, midőn Tisza Kálmán belügyminiszter a pozsonyi országos kórház főorvosává kinevezte. Mielőtt ezen állását elfoglalta, nagyobb tanulmányutat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Pozsony város képviselőtestületének tagja, a közegészségtan előadója, a pozsonyi Toldy-kör első alelnöke volt, sikerrel küzdött a magyarosodás érdekében. Vutkovich Sándor akadémiai jogtanárral a magyarság és a magyar állameszme megszilárdítására nagy anyagi áldozattal alapította 1891-ben a Nyugatmagyarországi Híradót.
Cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Orvosi Hetilap (1880. A cresotinsavas natrium gyógyhatása és alkalmazási módjáról, németül a Pester med.-chirurg. Presseben, 1882. Uti levelek, a Wiener med. Wochenschriftben is, 1887. Az Antifebrinről, a pozsonyi természettudományi társulat Évkönyvében is németül), Pozsonyvidéki Lapok (1883. Az írók és művészek párisi kirándulásáról, hét tárcacikk, több tárcacikk társadalmi viszonyainkról); Oktató Háziorvos (1884. A tuberkulozisról és Pozsony közegészségügyi viszonyairól); Centralblatt f. Therapie (1885. Über den therapeutischen Werth der Bergeonischen Kohlensäure, Gasinjectionen, Über Acetalinid); a pozsonyi orvos-természettudományi társulat Évkönyve (1891. Über den heutigen Stand der Heilmethode der Lungensucht); Nyugatmagyarországi Hiradó (1895. Balatonfüredi tárczák); a pozsonyi lapokban (Az állati delejességről, Az országos kórház elmebajosainak ügyéről sat.); az Orvosi Archívumnak is munkatársa volt.
Művei:
– Pozsony és a harmadik egyetem. Pozsony, 1884. (Először a helybeli lapokban jelent meg magyarul és németül).
– A tüdővészről és annak ragályanyagáról. A Koch-féle «Bacillus tuberculosisról». Népszerű előadás. U. ott, 1884. (2. kiadás. U. ott, 1884.).
– A kolera, különös tekintettel az óvó rendszabályokra, fertőtlenítésre és Pozsony közegészségügyi viszonyaira. Ugyanott, 1884-ben. (Németül. U. ott, 1884-ben. Először a helyi lapokban jelent meg magyarul és németül).
– Az Antipyrin. U. ott, 1885. (Közlemények a pozsonyi országos kórház belgyógyászati osztályáról I. Előbb a Közegészségügyi Kalauzban és a Pester med.-chirurg. Presseben, a párisi France medicale is átvette egy részét).
– A thallinról, mint legújabb hőcsökkentőszer gyógyértékéről és a lázas betegek gyógykezelési módjáról. U. ott, 1885. (Előbb az orvosi Hetilapban).
– A kutyakérdés ügyében. U. ott, 1886. (Németül. U. ott, 1886.).
– Hogyan kell dezinficiálni? Különös tekintettel a kolera ellen teendő óvóintézkedésekre. Pozsony sz. kir. város egészségügyi bizottságának megbízásából. U. ott, 1886. (Dobrovits M.-al együtt. 2. kiadás. U. ott, 1892., 3. bőv. és újra átdolg. kiadás. U. ott, 1893.).
– Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? Röpirat, ajánlva az országos képviselők figyelmébe. Ugyanott, 1887. (Ném. U. ott, 1887. ez válasz volt Billroth «Aphorismen zum Lehren und Lernen» cz. röpiratára).
– Az antifebrinről. U. ott, 1887. (Németül. U. ott, 1887.).
– Az orvosi kamarák érdekében. U. ott, 1888. (A Gyógyászatban is.).
– A Bergeon-féle exhalatióról. Bpest, 1887. (Különnyomat az orvosi hetilapból. Németül. U. ott, 1887.).
– A halottégetésről. Pozsony, 1889.
– Az idegességről. Népszerű előadás. U. ott, 1891. (Megjelent 1890-ben a pozsonyi lapokban és a Hosszú Életben. Az eperjesi Széchenyi-kör által száz aranynyal jutalmazott pályamű).
– A tuberkulozis gyógyításáról Koch rendszere szerint. Berlini tapasztalatok alapján. U. ott, 1891. (A Közegészségügyi Kalauzban 1890.).
– A divatról orvosi tekintetben. Népszerű felolvasás. U. ott, 1891. (A pozsonyi felső leányiskola Értesítőjében és a Hosszú Életben is).
– A tüdővész gyógyító-módjának mai állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán. U. ott, 1891.
– A difteriáról és a Behring-féle vérsavó gyógyítómódról. Népszerű előadás. U. ott, 1895.
– Védekezés a tüdővész ellen. U. ott, 1898.
– A magyar orvosi-rend tönkretevése. U. ott, 1900. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból).
– A pozsonyi színügyi kérdésről. U. ott, 1901. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból).
– Abbáziai levelek. U. ott. 1902.
– Mi az oka annak, hogy hazai fürdőink nem boldogulnak és hogy a betegek legnagyobb része külföldi fürdőkbe megy? Budapest, 1902. (A Magyar Orvosok Lapja tudományos közleményei. Különny.).
– Jegyei P. G. és Py. (a pozsonyi lapokban).
