Nádai Kálmán
* 1884. febr. 24. Selmecbánya – † 1956. okt. 15. Izsa / katolikus plébános, vádlottja az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-pernek
1907. június 24-én pappá szentelik Selmecbányán, 1910-től Pozsony-Virágvölgyben káplán, 1915-től tábori lelkész.
Harminc évig volt Izsa állandó papja. Selmecbányáról került Izsára. Szigorú ember volt, nagyon sok tett a faluért. Színdarabokat, verseket, énekeket tanított, a Gyöngyös bokréta szereplőit is ő készítette fel a budapesti szereplésre.
Résztvevője volt annak a több fronton is harcot vívó értelmiségi ellenállásnak, melynek keretén belül számosan keményen felléptek a csehszlovákiai magyarok üldöztetése ellen, s az egyik legkiterjedtebb és legszervezettebb illegális képződmény, a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség elleni 1949-es monstre pernek is vádlottja volt. Az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben, amelyben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat, az 1949. december 28-án kezdődő tárgyalás során feljelentési kötelezettség elmulasztásával volt vádolva. A többi 22 vádlottal közösen felmentették a vád alól.
„Náday Kálmán tisztelendő úr volt, akit Mészáros Gyula váltott fel az izsai parókián – nála kezdtem hittanra járni, nála voltam első áldozó s számos istentiszteletét is végigministráltam az 1950-es években. Felfoghatatlan azonban számomra, még mai eszemmel is, hogy mindezek ellenére, s jóllehet falum jó részét 1945–1948-ban előbb csehországi kényszermunkára hajtották, nagy részét pedig később áttelepítették Magyarországra, csupán bő három évtizeddel később, amikor művelődéstörténészként már javában benne voltam ez időszak kutatásában, levéltári forrásokból kellett megtudnom, hogy illegális tevékenységükkel mindketten résztvevői voltak annak a több fronton is harcot vívó értelmiségi ellenállásnak, melynek keretén belül számosan keményen felléptek a csehszlovákiai magyarok üldöztetése ellen, s az egyik legkiterjedtebb és legszervezettebb illegális képződmény, a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség elleni 1949-es monstre pernek is mindketten vádlottjai voltak. Mi több, kettőjük közül Mészáros Gyulát hat évre el is ítélték. S bár rebesgették ugyan a faluban, hogy Náday tisztelendő úr után börtönviselt plébánost kaptunk, senki nem ejtett egyetlen szót sem arról, hogy annak idején miért ítélték el őt, s miért fogták perbe Náday plébánost is, s erről vallásos és az eseményeket közvetlenül is megszenvedő nagyszüleim, szüleim, rokonaim sem meséltek soha bővebben, de mástól sem lehetett hallani ez időszakról s történéseiről évtizedekig szinte semmit.” (Tóth László)
