Lassovszky Károly
* Gyetva, 1897. március 23. – † Boston, 1961. december 20. / csillagász, geofizikus, egyetemi tanár
Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, gimnáziumba Besztercebányán, majd Losoncon járt, ahol 1915-ben érettségizett. A budapesti tudományegyetemen 1920-ban szerzett doktori oklevelet csillagászat–fizika–matematika tárgyakból. 1918–1921-ben gyakornokként, majd asszisztensként dolgozott az Egyetemi Földrengési Obszervatóriumban. 1921-től a Budapestre költöztetett svábhegyi Konkoly-Thege Csillagvizsgáló munkatársa, 1938-tól igazgatója volt. 1943–1950-ben a budapesti tudományegyetem csillagászati tanszékének nyilvános rendes tanáraként működött. 1951–1955-ben az Állami Geofizikai Intézet tudományos munkatársa volt. Már 1925-ben Rockefeller-ösztöndíjjal egy évet töltött az USA legnagyobb csillagvizsgálóiban (Harvard, Yerkes, Lick, Mt. Wilson), valamint Kanadában, a Victoria csillagdában. Az 1930-as években Németországban, Angliában, Dániában és Svédországban is megfordult. Egy dél-amerikai napfogyatkozás-expedícióban is részt vett. Számos magyarországi és külföldi szakmai szervezet és társaság tagja volt. Különböző szaklapok termékeny szerzője volt, emellett hat éven át szerkesztette a Csillagászati Lapokat, és az első magyar nyelvű Csillagászati Lexikont is ő rendezte sajtó alá. Kutatási területe elsősorban a változó és kettőscsillagok fotometriai észleléseken alapuló adatainak a számítása és értelmezése volt. Közel hatvanadik életévéhez, az 1956-os magyarországi eseményeket követően az USA-ba emigrált. 1958–1961-ben a Smithsonian Astrophysical Oservatory munkatársa, a Fotoredukciós Osztály vezetője volt. Ott bekapcsolódott a műholdakat nyomon követő számítógépes programok felhasználásába és pályaadat-számításokba. Több műszaki berendezést az ő javaslatai alapján szerkesztettek meg (pl. kétcsavaros komparátor). Nagy részben az ő érdeme volt, hogy a pályaadat-számítások korábban több óráig tartó művelete néhány percre csökkent, miközben megnőtt a pontosság is.
