Kolbenheyer Tibor
* Rimaszombat, 1917. szeptember 12. – † Kassa, 1993. március 9. / geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979)
Középiskoláit Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait 1940-ben fejezte be, doktori oklevelét 1941-ben szerezte meg. 1941-től 1942-ig, majd 1944-től 1947-ig a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, ezzel párhuzamosan, 1942 és 1945 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) gravitációs méréseket végző kaposvári csoportjában tevékenykedett geofizikusként. 1947-ben visszatért Csehszlovákiába és 1951-ig a pozsonyi Szlovák Földtani Intézetben dolgozott, majd 1951–1952-ben az Érckutató Intézet munkatársa volt. 1952-től geofizikai előadásokat tartott a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint részt vett a Kassai Műszaki Egyetem alapítása körüli szervezőmunkában. Az 1953/1954-es tanévben a műegyetem dékáni, 1955-től 1963-ig rektori tisztét töltötte be. Ezzel párhuzamosan 1953-ban Pozsonyban megalapította a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetét, amelynek munkáját 1962-ig igazgatóként irányította. 1966-tól a szintén kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem elméleti fizikai és geofizikai tanszékének professzora volt, 1969–1972 között pedig a tanintézet dékáni feladatait is ellátta.
Tudományos pályafutása elején az asztrofizika vonzotta, doktori disszertációját a galaktikus csillaghalmazok egyensúlyi állapotáról írta, emellett a kisbolygók és üstökösök dinamikájával foglalkozott. Az 1940-es évek végétől kutatásai kizárólag geofizikai kérdésekre irányultak, főként a gravitációs anomáliákat vizsgálta és kiterjedt graviméteres kutatásokat végzett Dél-Szlovákiában. Gravitációs kutatásait geoelektromos vizsgálati módszerekkel ötvözve sikerrel kutatott fel a föld mélyében rejlő, hasznosítható nyersanyagkészleteket, egyebek mellett a nevéhez fűződik a patakalji magnezittelep feltárása is. Elméleti munkássága, a két- és háromdimenziós mágneses terek viselkedésére, dinamikájára vonatkozó számításai szintén jelentősek. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának 1972-ben lett a rendes tagja. Az MTA 1979-ben tiszteleti tagjává választotta. Több mint 60 tudományos dolgozatot publikált cseh, szlovák, magyarországi és más külföldi szaklapokban.
Főbb művei:
A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról, 1941;
Az üstökösökről,1942;
A tejútrendszer dinamikája, 1942.
Csillagászat az atom korszakában (Kulin Györggyel), 1946.
