Kempelen Farkas
* Pozsony, 1734. január 23. – † Bécs, 1804. március 26. / udvari tanácsos, feltaláló, műszaki szakember
Szülővárosában kezdte iskolai tanulmányait. Győrben és Bécsben tanult bölcsészetet és jogot. Mária Terézia törvénykönyvének sikeres németre fordítása után a királyi kamarához került, ahol titkár, majd 1759-ben a magyarországi sóbányák igazgatója lett és ebben a minőségében sikerült rendet teremtenie a sóbányászat területén. 1769-ben Pozsonyban hajóhidat épített. 1770-ben tanácsos és főügyi igazgató lett. Igazgatója volt a budai királyi palota építésének. Közreműködött a nagyszombati egyetem Budára költöztetésében. 1786-tól az egyesült magyar és erdélyi kancelláriánál tanácsos, 1798-ban nyugalomba vonult. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, különösen találmányai és mechanikai alkotásai révén vált híressé. Vízemelő gépe látta el a schönbrunni szökőkutakat. Tökéletesítette a gőzgépet és megszerkesztette a gőzturbina ősét, beszédutánzó gépet (1778) és a vakok részére írógépet épített. Ő vezette a budai Várszínház építési munkálatait. Legismertebbé sakkozó gépe tette (1769), holott az csak Mária Terézia utasítására készített szellemes játékszer volt.
Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évfolyamában jelent meg. Szerkezete, mivel a gép 1854-ben Philadelphiában állítólag elégett, máig sincs tisztázva. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmánya a modern fonetika megalapozója. Megállapította pl. a magán- és a mássalhangzók képzése közti különbséget, felismerte a kemény és lágy mássalhangzók eltérését. E művének megírásához fizikai, élettani, nyelvtudományi, sőt alapos anatómiai ismereteket is szerzett. Beszélőgépét – amely egy 3-4 éves gyermek hangját utánozva, viszonylag érthetően ejtette ki a szavakat – elméletének igazolására készítette el. A gép a beszélőszervek működésének utánzásán alapult. Megvolt a tüdőnek megfelelő fújtató, a hangszalagokat helyettesítő síp, az orrüreget pótló nyílások és a szájüreget utánzó tölcsér. Ezekkel a kutatásokkal az is célja volt, hogy a süketnémák, ill. beszédhibások gyógyítását elősegítse. Színdarabokat, zeneműveket és verseket is írt, melyeket akkoriban sikerrel adtak elő. A csallóközi Gombán volt birtoka.
Főbb műve: Mechanismus der menschlichen Sprache, 1791.
