Keleti Károly
* Pozsony, 1833. július 18. – † Budapest, 1892. május 29. / statisztikus, közgazdász, az MTA tagja (1875)
Keleti Gusztáv festőművész és műkritikus bátyja. A gimnáziumot Pesten végezte. A szabadságharcban honvéd tüzér. A szabadságharc után József nádor örököseinek alcsúti uradalmában több évig gazdasági gyakornok. Budán, majd Szolnokon pénzügyi tisztviselő. Közben befejezte a szabadságharc idején félbeszakadt tanulmányait, az 1850-es évek végén politikai okokból lemondott állásáról, visszatért Pestre, ahol 1865-től Eötvös József Politikai Hetilapját is szerkesztette. Ezután a Magyar Földhitelintézet megalakulásakor annak tisztviselője, az intézet tanácsjegyzője. Az 1860-as években folyóiratokban, valamint az MTA általa szerkesztett statisztikai és nemzetgazdasági közleményeiben bank-, vám-, iparügyi és pénzügyi statisztikai tanulmányokat közölt. Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere. A kiegyezés után a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium statisztikai osztályának vezetője lett. Ebből alakult 1871-ben az Országos Statisztikai Hivatal, melynek megszervezésében jelentős szerepet játszott. Haláláig e hivatal első igazgatója volt. Aktív közreműködője volt a nemzetközi statisztikai kongresszusoknak, az 1869-es hágai
kongresszuson Hunfalvy Jánossal (Nagyszalók) ők képviselték Magyarországot. Az 1872-i szentpétervári kongresszus egyik alelnöke volt. Kezdeményezésére tartották az 1876-i kongresszust Budapesten. Ezután a kongresszusokat helyettesítő állandó bizottság elnöke. A magyar statisztikai felvételek első megtervezője és irányítója. Az 1869-es népszámlálás szervezője és az 1880-as népszámlálásnál az egyéni számláló laprendszer bevezetője. A statisztika tudományos igényű művelésének egyik úttörője Magyarországon. Az első iparstatisztika szervezője. Részt vett az 1860-as években az Országos Iparegyesület új életre keltésében, 1867-ben történt megalakulásakor annak egyik igazgatója, később több ízben elnöke volt. Az MTA 1868-ban levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagjává választotta. A 2010-ben létrejött Óbudai Egyetem Gazdasági Kara az ő nevét viseli.
Főbb művei:
A magyar mezőgazdaság, 1867;
A statisztika hivatalos és tudományos mívelése, 1868;
Hazánk és népe, 1871;
Magyarország statisztikája, 1874;
A gyakorlati statisztika kézikönyve, 1875;
Visszapillantás közgazdaságunk egy negyedszázadára, 1876;
Nemzetiségi viszonyok Magyarországban az 1880. évi népszámlálás alapján, 1881;
Zur Statistik der Hypothekarschulden in Ungarn, 1885;
Ungarn im Weltverkehr, 1885;
Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotai 1885-ben, 1886;
Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon, 1887.
