Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

* 1899. január 23. Párkány † 1968, Nagymegyer / igazgató-tanító, kántor

Tanítócsaládból származott. Édesapja a gútai származású Hencz Mihály, az első világháború előtt a Párkányi Római Katolikus Elemi Iskola főtanítója volt.
Pál az első világháború évei alatt látogatta az Esztergomi Érseki Tanítóképzőt, ahol 1918-ban fejezte be tanulmányait. 1922-ben megpályázta a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola Iskolaszéke által meghirdetett kántortanítói állást.
Ezáltal ő lett a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola igazgatója. Az iskola mellett volt a kántortanítói lakás, amibe még 1922-be beköltözhetett Hencz Pál, feleségével, Frank Irénnel. Nagymegyeren született mindkét gyermeke.
Az új kántortanító nevét hamarosan megismerhette a város. Aktívan bekapcsolódik a település kulturális és társadalmi életébe. Folytatja elődje, Tóth László munkáját, az 1920-ban megalakított Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletben. A szervezet fő célja között volt a a katolikus ifjúság művelődésének elősegítése. Ezért célul tűzték ki a tekepálya és a sakk kör, könyvtár és műkedvelő gárda és a dalárda kialakítását. Hencz Pál a két világháború között aktív szerepet nem játszott a város politikai életében. A magyar nemzeti értékek elkötelezett támogatója volt. 1938.november 6-án, amikor a városba érkeztek a magyar katonák ő köszöntötte őket, csakúgy mint 1939. június 4-én, az országzászló avató ülésén megjelent vendégeket. A 2. világháború idején a magyar hatóságok meghagyták őt a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola élén. Az iskolában 1944 végéig tanítás volt. A háború utolsó hónapjaiban már a magyar hadsereg katonáit szállásolták el az iskolában. 1950/51-es iskolaévben újra megnyitották kapuikat a magyar tanítási nyelvű iskolák. Ehhez azonban megfelelő számú gyermek és tanító kellett. Hencz Pál igazgató úr latba vetette minden tekintélyét 1950-es év nyarán, hogy a korábban alakított Csemadok szervezet vezetőségével együtt, megfelelő számú gyermeket toborozzon az új iskolába. Hencz Pál 1957. szeptemberéig állt az akkori Nyolcéves Magyar Tannyelvű iskola élén.
Az igazgató úr az ötvenes években aktívan bekapcsolódott a város kulturális életébe. A magyar kultúra fejlesztését Nagymegyeren is, az 1949. június 5-én megalakult Csemadok helyi szervezete vállalta fel. Hencz Pál 1950. február 8-án lett a Csemadok tagja. Rövid időn belül a helyi szervezet vezetőségi tagja lett. 1953. január 15-én a Csemadok Országos Titkársága levélben kérte fel, hogy nyújtson segítséget egy járási „minta kultúrcsoport” szervezésében. Segítsen, hogy a városban egy ének, tánc és színjátszó csoport alakulhasson. Ennek a felkérésnek, illetve Hencz Pál segítő munkájának hatására még az ötvenes évek első felében kialakult a Bartók Együttes, elkezdte munkáját a vegyeskar, de a legnagyobb fellendülést a színjátszó mozgalom érte el. Minden évben a szervezet színjátszói bemutattak egy-egy nagysikerű színdarabot. Ezek előkészítésében aktív szerepet vállalt az akkor már több mint ötvenéves igazgató, aki egy-egy színműben pl. az 1954-ben bemutatott „Állami áruház-ban” maga is szerepet vállalt. Hencz Pál a hatvanas évek elejéig volt aktív szervezője, mint Csemadok vezetőségi tagja, Nagymegyer kultúrájának. Ezzel segítette a város magyar kultúrájának megerősítését, és személyes példával ösztönözte kollégáit, hogy kövessék példáját. Ezért nem véletlen, hogy az ötvenes években Nagymegyeren a magyar iskola tanítói, a magyar kultúra fáklyavivői voltak.
Hencz Pál közel fél évszádig volt a kisváros lakosa. 35 évig tanított, igazgatóként felelősséget vállalt két történelmi időszakban is, a magyar iskola munkájáért. Generációkat nevelt fel, tanított becsületre, tisztességre, a magyar nyelv és kultúra szeretetére.
1922 óta, amióta sors a csallóközi kisvárosba vezette, az itt élő magyar közösséget szolgálta az iskolában, a templomban, a közéletben, a kulturális életben. Hitvallása volt, hogy magyar tanítónak lenni küldetést jelent, nemcsak emberi, hanem nemzeti értelemben is. Ezt nem csak hirdette,hanem e szerint élt a 20.század nagymegyeri tanítók generációjának egyik kiemelkedő személyisége.

Életéhez kapcsolódó települések: Párkány, Esztergom, Nagymegyer

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekNagymegyer [Veľký Meder], Párkány [Štúrovo]
Működési ideje20. század
Tevékenységi körpedagógus
Forrásinformációk1. A Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 60 éve, Nagymegyer, 2010 / 2.A Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Emlékkönyve, Nagymegyer, 2000 / 3. Csallóközi Lapok, 1919-23 / 4. Csemadok Nagymegyeri Szervezetének krónikája / 5. Grellneth Ilona, nyugalmazott tanítónő, nagymegyeri lakos (82 éves) visszaemlékezése / 6. Grellneth Károly, nyugalmazott tanító, nagymegyeri lakos (80 éves) visszaemlékezése / 7. Hencz Pál, nyugalmazott tanító, nagymegyeri lakos (84 éves) visszaemlékezése / 8. Kovács Klára, nyugalmazott tanítónő, nagymegyeri lakos (82 éves) visszaemlékezése / 9. Nemzedékek nevelői, Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében, Hungaro-Dalton, Győr, 2011
Rövid URL
ID92302
Módosítás dátuma2017. október 1.

Hibát talált?

Üzenőfal