Csehy Zoltán
* Pozsony, 1973. nov. 26. / költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő
1992-93-ban az éppen csak leérettségizett fiatal ember már az Irodalmi Szemle szerkesztője. Ezután iratkozik be a pozsonyi Comenius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 1998-ban latin–magyar szakos tanári oklevelet szerez. 1998–2001 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem PhD- hallgatója. Antonio Beccadelli Hermaphroditusa és a priapikus költészeti hagyomány c. doktori értekezését 2003-ban védte meg. 2003-tól egyetemi adjunktus a Comenius Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén, s ezzel párhuzamosan 2004. januárjától a Kalligram c. folyóirat főszerkesztője. Fontosabb irodalmi díjai: Posonium különdíj, 2001; Madách Imre-díj, 2003; Posoniumkülöndíj, 2003. – Hazai viszonyainkat tekintve korán, 17-18 éves korában már érdekes, érett képiségű verseket publikál. 1993-ban jelenik meg első verskötete, de az első igazi sikert nem verseivel, hanem versműfordításaival aratja. A 2000-ben megjelenő Hárman az ágyban c., görög és latin erotikus verseket tartalmazó, tudós utószóval, alapos jegyzetekkel ellátott kötete egyszerre volt irodalomtörténeti és műfordításirodalmi szenzáció. Az, hogy a művet két szakma fogadta elismeréssel, azt jelezte: Csehy a műfordításaiban mesterien keveri a líra és a filológia kifejezési regisztereit, s mi több, szövegei egyszerre hatnak saját verseknek és műfordításoknak. A Hárman az ágyban sikerét a költő-filológus még jó néhány további műfordításkötetében megismétli, s 2004-ben hasonló áttörést ér el A szöveg hermaphroditusi teste c., első könyvterjedelmű monográfiájával is. A mű alcíme: Tanulmányok a humanizmus, az antikvitás és az erotográfia köréből, de tulajdonképpen olyan erotika nézőpontú nagy történetnek is föl lehet fogni, amelybe Vergiliustól Walth Whittman-en keresztül Ginsbergig, sőt Pilinszky Jánosig mindenki belefér. Tekintélyt parancsoló az a nagyvonalúság, az a roppant műveltségi anyag, amely így a könyv lapjain szinte egyfajta pánerotikus filozófiává áll össze. Fontosak a fiatal tudós költő kötetbe még nem rendezett tanulmányai, kritikái, recenziói, előés utószavai, különböző hazai és külföldi tudományos értekezleteken, konferenciákon tartott előadásai is.
Művek: Nút, v., Po. 1993; Csehy Zoltán alagyái, danái és elegy-belegy iramatai, v., Po. 1998; Hárman az ágyban (Görög és latin erotikus versek), műfordítások, Po. 2000; Illatos kenőcsök háza (A középkori latin költészet gyöngyszemei – Polgár Anikóval közösen), Po. 2001; Antonius Beccadelli: Hermaphroditus, műford., Po. 2001; SZTRATÓN, Kölyökmúzsa, v., műford., jegyzetek, Po. 2002; Marcus Valerius Martialis: Költők, ringyók, pojácák, v., műford., Po. 2004; A szöveg hermaphroditusi teste, tan., Po. 2004.
Irodalom: Margócsy István: A fajtalan költészetről, Élet és Irodalom, 2001. május 11.; Kukorelly Endre: Elég sokan az ágyban, Élet és Irodalom, 2000. június 23.; Pályi András: Sátáni és elementáris életigenlés, Új Szó 2000. október 25.; Bene Sándor: Cs. Z.: A szöveg hermaphroditusi teste, Beszélő 2003/1-2.; Németh Zoltán: A szöveg vágya. = Olvasáserotika, Po. 2000; Madarász Imre: Klasszikus pornográfia? = Az érzékek irodalma, Budapest 2002; Zoltán Rédey: Èasomiera hedonizmu a frivolnosti (szlová- kul), OS 2001/2; H. Nagy Péter: Forrásláncolatok dinamizálása, Iskolakultúra 2004/4; Vörös István: A filológus éjjeli éneke = Lakatlan szigetek már nincsenek, Bp. 2001; Németh Zoltán: Hárman az ágyban, Kalligram 2003/12; Hizsnyai Zoltán: Tűz és víz, Kalligram 1994/11; Adamik Tamás: Keresztény himnuszok, Szőrös Kő 2001/4; Benyovszky Krisztián: Tömör gyönyör, Könyvjelző 2004. júni- us 17.
T. Á.
