Born Ignác, lovag
* Gyulafehérvár, 1742. december 26. – † Bécs, 1791. július 24. / mineralógus, geológus, politikai író, udvari tanácsos
Iskolai tanulmányait Nagyszebenben, majd 1755-től Bécsben végezte. 1759-ben belépett a Jézus Társaságba, de egy év múlva kilépett és Prágában jogot hallgatott. Ezt követően Ny-Európában (Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban) körutat tett, hogy elmélyítse természettudományos, kohászati és bányászati ismereteit, majd Prágába visszatérve természettudományokkal és bányászati tudománnyal foglalkozott. 1769-ben kinevezték alsómagyarországi bányatanácsosnak Selmecbányára. 1770-ben a prágai pénzverő és bányászati hivatal ülnöke lett, beutazta Magyarországot és Erdélyt, ahol bányákat és ásványlelőhelyeket keresett fel. Felsőbányán az egyik tárnában gázmérgezést szenvedett, amit később Bécsben még egy ólommérgezés is súlyosbított. Ennek következményeit élete végéig viselte. 1772- től Prágában bányatanácsosként működött, szabadidejében pedig ásványgyűjteményével és herbáriumával foglalatoskodott. 1779-től a bécsi bányászati udvari kamaránál udvari tanácsos.
Tudományos kutatások céljából később is többször beutazta az országot és eredményeit német, angol és francia nyelven is közölte. Mária Terézia 1776-ban megbízta a bécsi császári természetrajzi gyűjtemény rendezésével. Kezdeményezésére hívták össze a Selmecbánya melletti Szklenófürdőn az első nemzetközi geológiai és bányászati kongresszust 1786-ban. Érdemeiért több külföldi akadémia (a pétervári, göttingeni) tagjává választotta. A kohászatban mindenekelőtt az arany- és ezüstércek higannyal történő feldolgozása: a foncsorítás, amalgámozás tökéletesítésével tűnt ki. Mint vegyész szembefordult az alkímiával.
A természettudományi ismeretek elterjesztésén is munkálkodott, követelte kiterjedtebb iskolai oktatásukat. Több folyóiratnak volt a szerkesztője, munkatársa, 1783-ban elindította a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde in Wien c. folyóiratot, amelynek hasábjain vitatkozott Müller Ferenc József (1742–1825) bányamérnök és Ruprecht Antal (Szomolnok) egy új ásványról, amelyben Müller kimutatta a tellúrt, de nem ismerte fel, hogy egy addig ismeretlen elemről van szó. Bornt társadalmi kérdések is érdekelték; egyik művében pl. a szerzetesrendeket bírálta. Természettudományos ténykedése mellett a bécsi szellemi közéletbe is aktívan bekapcsolódott, és tagja lett a szabadkőműves mozgalomnak. 1770-ben vették fel „A három megkoronázott oszlophoz” páholyba Prágában. Az Illuminátus rendnek is tagja és egyik vezetője volt Furius Camillus néven. II. József uralkodása idején, 1782-ben lett “Az igaz egység” nevű szabadkőműves páholy vezetője. Valószínűleg szabadkőművesként ismerkedett meg Wolfgang Amadeus Mozarttal, aki Varázsfuvola c. operájában Sarastro alakjában Born Ignácot is megmintázta.
Főbb művei:
Briefe über mineralogische Gegenstände, 1774;
Über das Anquicken der gold- und silberhältingen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer
und Hüttenspeise, 1786;
Métallurgie ou l’ amalgation des minéraux, méthode extraire par le mercure, 1787.
