Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Blattny Tibor

* Kassa, 1883. február 22. – † Besztercebánya, 1969. december 12. / erdőmérnök, botanikus

Gyermekkorát Lőcsén töltötte, ahol édesapja a tarcafői erdők mérnöke volt. Itt végezte középiskolai tanulmányait 1900-ban. Anyagi okok miatt nem Budapesten, hanem a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián lett főiskolai hallgató, ahol állami ösztöndíjasként tanulhatott. 1903-ban fejezte be tanulmányait, majd a kétéves gyakorlatot követően 1905-ben államvizsgázott és szerzett erdőmérnöki oklevelet. 1905–1919 között fokozatosan felfelé haladva a szakmai ranglétrán különböző tisztségekben erdőmérnökként, erdőtanácsosként tevékenykedett. Fekete Lajos kérésére a földművelésügyi miniszter engedélyezte, hogy Blattny munkatársként részt vehessen egy nagyszabású anyaggyűjtésben, amelynek eredményeként 1913–1915-ben Selmecbányán megjelenhetett az Erdészeti jelentőségű fák és cserjék a magyar állam területén c. kétkötetes mű. 1914–1917 között az I. világháborúban is harcolt, majd leszerelését követően ismét állami szolgálatban működött, de 1919 után nem sikerült Budapesten a földművelésügyi minisztériumban kilátásba helyezett főosztályvezetői posztot elnyernie, ezért visszatért szülőföldjére és a csehszlovák állami erdészet szolgálatába lépett. 1922–1929 között Zsarnócán, 1930–1937 között Liptóújváron volt igazgatóhelyettes főerdőtanácsosi rangban. 1937–1938-ban Morvaországban működött, majd Csehszlovákia felbomlását követően Pozsonyba került és 1945. április 30-ig, nyugalomba vonulásáig a szlovák állami erdészet vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett. Ezt követően Rimaszombatban telepedett le és elsősorban erdészettörténettel foglalkozott, mint a járási levéltár vezetője. Pályája elején számos dolgozata jelent meg az Erdészeti Lapokban, a Botanikai Közleményekben, a Magyar Botanikai Lapokban, az Erdészeti Lapokban, Az Erdőben és a Magyar Erdészben. Hivatali munkája mellett a botanika és természetvédelem is érdekelte. Selmecbányán, a „frauenbergi” temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége Faller Gizella, Faller Gusztáv unokája, Faller Károly lánya volt.

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekKassa [Košice], Lőcse [Levoča], Selmecbánya [Banská Štiavnica]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi körbotanikus / erdőmérnök
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID118821
Módosítás dátuma2020. február 12.

Hibát talált?

Üzenőfal