Beniak, Valentín
* Chynorany, 1894. febr. 18.– † Bratislava, 1993. nov. 6. / szlovák költő és műfordító
Az 1920-as években kibontakozó Slovenská katolícka moderna csoport kiváló tagja. Községi jegyzőként működött, s a szlovák állam idején a köztársasági elnöki iroda tisztviselő alkalmazottja volt. Politikailag passzív volt, s költői ereje jelentős részét a modern magyar líra fordítására áldozta. 1943-ban az Emil Boleslav Lukáè és Szalatnai Rezső által szervezett Na brehu èiernych vôd című antológiában 8 társsal együtt vett részt.
– 1945 után a sorsa rosszra fordult. Durva túlzással a fasiszta Tiso-rezsim exponensének nyilvánították, s a szakképesítésének megfelelő szerény elhelyezkedést sem tették lehetővé számára. Nehéz helyzetén ismét a magyar irodalomból való nagyarányú fordítói munka se- gített. Hviezdoslav után és Štítnický előtt ő is lefordította Az ember tragédiáját, Vörösmarty Csongor és Tündéjét és Szabó Dezső Elsodort faluját. A legjelentősebb fordítást most is egy magyar költői antológia jelentette. Ez Veèerná blýskavica (1957) címen jelent meg, s egyetlen fordítója Beniak volt. A 470 oldalas kötetben hét költőtől (Ady, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Illyés Gyula) összesen 234 versfordítás talál- ható.
Irodalom: Turczel Lajos: Valentín Beniak magyar irodalmi kapcsolatai. = T. L.: Irodalmi hódolások és szeretet- nyilvánítások, 2000.
T. L.
