Batta István
* Feled, 1924. augusztus 27. – † Rozsnyó, 2011. július 28. / bányamérnök, muzeológus, helytörténész
Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, a rimaszombati gimnáziumban érettségizett 1943-ban. A debreceni tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de a háborús események miatt egyetemi tanulmányai 1945-ben félbeszakadtak. A II. világháború után évekig alkalmi munkákat vállalt Csehországban (Teplice, Ostrava), majd engedélyt kapott rá, hogy az ostravai Bányászati Főiskola hallgatója lehessen. Az ércbányászati szakot 1953-ban végezte el és a következő 30 évben különböző szlovákiai bányaüzemek (Dernő, Rozsnyó, Dobsina, Alsósajó) mérnökeként, üzemvezetőjeként tevékenykedett. Számos javaslatával, ötletével járult hozzá komoly műszaki problémák megoldásához, illetve elhárításához. Az ő kezdeményezésére kezdték mérni a radioaktív radon gáz koncentrációját a bányajáratokban, valamint a nagyközönség által látogatott barlangokban is. Szakmai munkája mellett előszeretettel foglalkozott a gömöri bányászat múltjával, ezért nem okozott meglepetést, hogy nyugdíjba vonulása után a Rozsnyói Bányászati Múzeumban vállalt munkát. 1982-ben készült Rozsnyó és környéke bányászattörténete a kezdetektől 1945-ig című tanulmánya mindmáig kéziratban van ugyan, de számos folyóiratban és múzeumi kiadványban közölt belőle részleteket. Egyik legnagyobb érdeme, hogy megmentette a káptalani kápolna raktárában porosodó Szent Anna harmadmagával (közismert rövidítéssel: Metercia) c. táblaképet, amelynek alkotójáról csak anynyit tudni, hogy monogramja: L. A. A festmény főalakjai mögött a korabeli (vélhetően XV. század végi) bányászat és kohászat egyes munkafázisai láthatóak. Elsőként Batta István állapította meg, hogy a képen nem egy idealizált tájat, hanem Rozsnyó környékét örökítette meg a művész. Csehszlovákiában évekig nem engedélyezték sem a kép restaurálását (vallásos témája miatt), sem a műről több évig tartó kutatásai nyomán írt tanulmányának szlovákra fordítását és megjelentetését, ezért 1987-ben Miskolcon adták ki a magyar szöveget, majd 1988-ban a Bányászati és Kohászati Lapok 6. száma közölte Batta István előadásának a szövegét, amelyet a táblaképről tartott egy konferencián. Az 1989-es rendszerváltást követően a képet mégiscsak restaurálták és jelenleg a másolata (Anna Svetková festő-restaurátor műve) a Rozsnyói Bányászati Múzeumban látható. A táblaképpel kapcsolatos Batta Istvánnak az a technikatörténeti felismerése is, hogy a XVI. században elsősorban ezüstöt és rezet, nem pedig vasércet bányásztak és dolgoztak fel Rozsnyó környékén.
