Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Barnóthy Jenő

* Kassa, 1904. október 28. – †  Evanston, Illinois, USA, 1996. október 11. / mérnök-asztrofizikus, egyetemi tanár

Mérnöki diplomája megszerzése után belföldi ösztöndíjasként dolgozott a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Tangl Károly vezette Fizikai Intézetben. 1928-ban bekapcsolódott Forró Magdolna kozmikus sugárzási kutatásaiba. Kiválóan értett a rádiótechnikához, a kozmikus sugárzást mérő berendezések – amelyeknek tervezésében és kivitelezésében jelentős része volt – sok tízezer órát működtek megbízhatóan. Először a Geiger-Müller számlálócsövek és koincidencia kapcsolások technikáját fejlesztették tovább (akkor igen jó felbontóképességűnek számító – 10-5 s – koincidencia-áramkört alkalmaztak), megépítve a világ egyik első kozmikus sugárzás mérését segítő teleszkópot. Először a kozmikus sugárzás izotrópiáját, csillagidő periodicitását, valamint a kozmikus sugárzási részecskék energiaspektrumát tanulmányozták igen magas energiákig. 1933-ban a kozmikus sugárzás szoláris komponenseiről írta doktori munkáját. 1938 karácsonyán feleségül vette kutatótársát, Forró Magdolnát, akivel 55 évig éltek boldog házasságban. Itthon elnyerték az akadémiai érmet és a Társulat Eötvösérmét, nagy kedvvel tanítottak az egyetemen. A kutatópár a kozmikus sugárzás abszorpcióját is vizsgálta az atmoszférában és mélyen a föld alatt a dorogi szénbányában. Elméleti fizikusként olyan jellegű gondolkodó volt, akit a nagy, átfogó elméletek vonzottak. 1945-ben előadott elmélete magyarázatot kívánt adni az elemi részecskék természetére, a világegyetem szerkezetének több, alapvető kérdésére, valamint az égitestek mágneses terének eredetére. Habár fejtegetései visszhang nélkül maradtak, és az általa vázolt problémák magyarázata nem az általa megjelölt úton történt, elmélete mégis világosnak és belső ellentmondástól mentesnek mondható. Barnóthynál kezdte el doktori munkáját Fenyves Ervin (1924–). 1948-ban az Egyesült Államokba emigráltak. 1948-tól 1953-ig az Illinois állambeli Lake Forest-ban, a Barat College-ben adott elő fizikát, ezután két évig Chicagóban, a Nuclear Instruments and Chemical Co. kötelékében dolgozott, fizikus főmunkatársi beosztásban. 1955-től a feleségével közösen alapított Forro Scientific Co. műszaki igazgatója, 1961-től a Biomagnetic Research Foundation elnöki tisztét töltötte be, ahol Barnóthy Jenő érdeklődése még inkább az asztrofizika felé fordult. Legnagyobb eredménye az 1960-as években felfedezett kvazárok gravitációs lencsehatásának feltételezése és kimutatása volt. Mindenekelőtt a mágneses térnek az élőlényekre gyakorolt hatásával foglalkozott, de emellett elektronikai kutatással is, ennek eredményét több szabadalom is jelzi.

Főbb művei:
Koinzidenzregistriermethode mit 10-5 sec Auflösungsvermögen (Die Naturwissenschaften 47., p. 835.), 1933;
Die durchdringende Strahlung hinter mehr als 300 m Wasseräquivalent (Zeitschr. f. Phys. 115.), 1941;
Growth-rate of mice in static magnetit fields (Nature 200. 86.);
Az elemi részek problémája és a földmágneses tér eredete (Földmágnességi Közlemények, 2.), 1947.

Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekKassa [Košice]
Működési ideje20. század
Tevékenységi köregyetemi oktató / mérnök
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID113706
Módosítás dátuma2019. október 31.

Hibát talált?

Üzenőfal