Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Barátosi József, Weber

* Losonc, 1909. augusztus 13. – † Budapest, 1990. január 15. / tanár, tankönyvíró, barlangkutató

Losoncon végezte gimnáziumi tanulmányait, ott lett kisdiákként tagja a cserkészmozgalomnak, amelynek szelleme egész életét meghatározóan végig kísérte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett 1933-ban természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári oklevelet, majd ösztöndíjas volt az egyetem ásványtani tanszékén. 1935 decemberében kezdte meg tanári munkáját a kispesti gimnáziumban. 1941-től a Werbőczy – a mai Petőfi – Gimnáziumban tanított; 1945-ben sikerült a súlyosan romos gimnázium lebontását megakadályoznia, majd vezette annak újjáépítését. Megszervezte a háború után nehéz helyzetbe került budai pedagógusok élelmiszerellátását, és iskolai konyhákat létesített. 1946-tól a Petőfi Gimnáziumban a műszaki egyetemre előkészítő tagozatot, valamint egész sor pedagógusátképző tanfolyamot szervezett és vezetett. 1948-ban létrehozta és tanári munkája mellett éveken át vezette a Budai Gyermeklélektani Állomást. 1951-ben a vegyipari technikum igazgatója lett. Önálló középiskolaként megszervezte az ország egyetlen geológiai technikumát, amelynek aztán igazgatóhelyettese és műhelyfőnöke, szakmai vezetője volt 1970-ben történt nyugalomba vonulásáig. Két tankönyvet is írt, pedagógiai szaklapokban cikkei jelentek meg. Tanári munkája mellett barlangkutatással is foglalkozott. Megszervezte a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Oktatási Bizottságát, rendszeresen közölt cikkeket a Társulat folyóiratában és évkönyveiben. Megszervezte és két évtizeden át vezette a Barlangtani Múzeum bemutatását a Budai Vár-barlangban. Az 1930-as évektől országos szinten is bekapcsolódott a magyar cserkészmozgalom tevékenységébe, egyik szervezője volt az 1933-ban Gödöllőn rendezett IV. cserkész világtalálkozónak. Cikkeiből, ismeretterjesztő írásaiból két könyvet is összeállított. 1941-ben megalapította és évekig szerkesztette a Diáknaptár havilapot.

Főbb művei:
Vizeink élővilága (In: Járjuk a vizet), 1941;
Szeretem a természetet, 1943;
Mosolyog az élet, 1943;
A Föld kialakulása és a széntelepek keletkezése, 1963;
Kémia (tankönyv), 1966;
Kémiai gyakorlatok (tankönyv), 1966;
Laboratóriumi munkák, 1966.

Kategóriaregionális
Életéhez kapcsolódó településekLosonc [Lučenec]
Működési ideje20. század
Tevékenységi körtanár
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID116068
Módosítás dátuma2019. november 29.

Hibát talált?

Üzenőfal